Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

A fogság előtti, de főleg utáni időben közéjük tartoznak a
terjedő bölcsességi gondolkodás követői, valamint bizonyos papi
körök, akik a kultuszban, valamint a meglévő Törvény - előírások
betartásában látták a nemzeti jövő zálogát. A fogság alatt, de
különösen a fogság utáni restauráció idejében még több olyan csoport
vagy kör működésére van bizonyíték, amelyek nem használnak
eszkatológikus (vagy korai apokaliptikus) nyelvezetet. Ide
tartozik a fogság alatt keletkezett Deuteronomisztikus Történeti
Mű (DtrG), vagy a fogság után felerősödő bölcsességi irányzat.
Semmi nyoma nincs annak, hogy a Példabeszédek, a Jób vagy a
Prédikátor könyveinek ill. a bölcsességi-didaktikus zsoltároknak a
szerzői osztották volna valamilyen radikális történelmi ítélet s egy
erre következő, a korábbiaktól alapvetően különböző üdv-idő
eszméjét. Ezenkívül ott van a Krónikás Történeti Mű, amelynek léte
és keletkezése azt bizonyítja, hogy voltak körök, amelyek Izrael
létét a perzsa korban nem eszkatológikus úton próbálták értelmezni
és továbbvinni. Ugyanez mondható el azon papi körökről,
amelyeket a P-forrással és a Pentateuchus kialakulásával kötnek
össze. Más szavakkal: teológiai és szociológiai szempontból az
eszkatológikus gondolkodás nem járta át az össz-izraelita közösséget,
hanem a fennálló valóság (realitás) értelmezése egyik igen
fontos irányának tekintendő. Minden valószínűség szerint a
valóség eszkatológikus (majd apokaliptikus) értelmezői azok közül
kerültek ki, akik valószínűleg nem voltak magas funkcióban, sem a
politikai, sem a vallási intézményekben nem játszottak vezető
szerepet a fogság utáni Izraelben3
2. A FOGSÁG ALATTI FORDULAT
A jelen vizsgálódás előtt újra leszögezzük, hogy az ószövetségi eszkatológiát
nem lehet statikus eszmerendszernek tekinteni, s
módszertanilag egy ilyen séma szerint tárgyalni, hanem inkább
hagyományvonalakról beszélhetünk, amelyekről - különösen azok
összekapcsolása után - a történeti fejlődés összefüggésében kell
tárgyalni, rámutatva a dinamikus fejlődés legfontosabb pontjaira.
Korábban már említettük, hogy a fogság előtti időben a jövőre
irányuló hagyományok többsége alternatív isteni beavatkozást
helyezett kilátásba az izraeliták számára (áldás-átok, eszkatológikus
VAGY-VAGY). A deportációk előtt a legtöbb próféta
3 PETERSEN, Art. Eschatology, 579.
69