Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
tudása is a telkednek, ha megtaláltad, reményed tesz a jövőben
(mnt*), és bizakodásod meg nem hiúsul" (Péld 24,14).
Ugyanebben az értelemben találjuk az mm* -ot íz 46, 10-ben és Jer
29, 11-ben. De vannak vitatott helyek is, pl. a Zsolt 37,37-ben az
nmnt* egyaránt lehet „jövő" és „ivadék". Még bizonytalanabb a
szó jelentése a Zsolt 37,38-ban, ahol „jövő" „ivadék", „maradék"
fordítás egyaránt lehetséges: „A bűnösök ellenben elpusztulnak, a
gonoszok mm* -ja elenyészik".
c. Ivadék (nemzedék), maradék
Elemzett szavunk következő árnyalatai: ivadék (nemzedék,
leszármazás) és maradék. „Ivadék" jelentéssel találkozunk a
következő helyeken: Zsolt 109, 13; Dán 11,4; Ez 23,25a; ( a Sir 16,3
vitatott). Példaképpen a Dán 11, 4 v.-t idézzük:
„Ám alighogy fellép, birodalma összeomlik és felosztják négy
részre, ahány égtáj van, de nem az ő ivadéka (rímre* imru*) javára."
A „maradék" jelentés egyértelmű az Ám 4,2 és 9,1 versekben,
valamint a Szám 24,20 v.-ben és Ez 23,25b v.-ben. Vegyük például a
Szám 24,20 verset, ahol Bileám így jövendöl Amalekről: „Amalek a
népek elseje, de maradéka is kivész örökre". A rrotn és az imrati közötti
szójáték is amellett tanúskodik, hogy elemzett szavunk jelentése
„maradék", mivel arról van szó, hogy egy nagyszerű kezdet után
még a maradék is elpusztul (Amalekben). A két félvers közötti
kontraszt e fordítás által domborodik ki leginkább. A „maradék"
jelentés „örökségére (materiális értelemben) módosul az Ez 23,25b
v.-ben: „Fiaidat és leányaidat elhurcolják, de a te örökségedet (']mm*i)
tűz emészti meg". A Jer 31,17 v.-ben az -[rinnt* az „ivadék" és a „maradék"
jelentés határán áll, a szövegösszefüggésben mindkét fordítás
helytálló, a kérdés nyelvi és kontextuális alapon eldönthetetlen.
d. Vég(kimenetel)
Végül „az azután" jelentheti egy eseménynek, vagy valaminek a
végét, de nem kronológiai értelemben, hanem mint „végkimenetelt"
ill. „eredményt".9
9 BOMAN, Das hebräische Denken, 129: „...man beachte auch, wie die
Zukunft hier qualitativ und nicht in erster Reiche chronologisch bestimmt ist."
6