Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

Az Isten ítéletét hirdető prófécia középen áll: előtte és utána
üdvpróféciával találkozunk, ami szinte keretezi az itéletes próféciát.
A királyság kialakulásakor a próféták a monarchia megmaradását
ill. fejlődését szolgálják, még abban az esetben is, amikor ez a
királlyal szembeni kritikával párosul (Náthán). Debóra prófétanő
történetéből kitűnik az is, hogy ezt megelőzően a prófétaság a
karizmatikus vezérhez, vagy a prófétai közösségekhez kapcsolódik.
A hátsó keret: az itéletes prófécia üdv-próféciává változik át
(Ezekiel), vagy az üdv-prófécia kapcsolódik az itéletes próféciához
(Deutero-Izajás).
b. Az itéletes prófétaság szakaszai
Az itéletes prófétaság az Ószövetségben két szakaszban ill. a hagyomány
két különböző fajtájában áll előttünk. Ámoszig a történeti
könyvek tárgyalnak a prófétákról, míg Ámosztól kezdve már
önálló tradíciót alkotnak. Ebben feltétlen meg kell látnunk a prófétaság
fontosságának növekedését is.
A fentebb említett korszakokra való bontást tartalmi különbségek
is javallják. Csak Amosztól kezdve hirdették ugyanis a próféták,
hogy az egész nép elpusztul. Ez az egész nép felett kimondott
ítélet tette szükségessé a különleges, elkülönített prófétai szavak
tovább-hagyományozását, hiszen Izrael létéről volt szó, amely Isten
szavától függött! A másik jelentős tartalmi eltérés abban van a két
korszak között, hogy míg Ámoszig a király felelt a népért (korporativ
személyiség), addig Ámosztól kezdve a próféták az egész
népet teszik felelőssé a történtekért.
Az Ámosztól a fogságig tartó időszakot is két korra oszthatjuk:
arra a korra, amely Ámosztól a Józija király előtti ideig terjedt, s
arra, amely a katasztrófáig ill. még azon túl is tartott (Jeremiás,
Ezekiel). Ennek az utolsó prófétai nemzedéknek a legfőbb ismérve
abban áll, hogy ekkor már nem választható el egymástól a prófétai
szó és a próféta élete - Ezekielnél valószínű, hogy így van, Jeremiásnál
Bárukon keresztül bizonyosan állíthatjuk. A próféták saját
élete szenvedéstörténetként a prófétaság történetének része lesz.
Az időbeli felosztásokon túl tehát a következőképpen foglalhatjuk
össze az itéletes prófétaság szakaszait a prófétai hagyomány
kialakulása szempontjából: az első fázist az egyes próféták szava
ill. munkássága alkotják, a történet-ábrázolás összefüggésében; a
második fokon a prófétai szó önálló tradícióvá válik, a harmadikon
pedig a próféta saját élete együtt alakul a prófétai igével.
4 5