Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
„Ne félj hát szolgám, Jákob - mondja az Úr -, Izrael, ne rettegj.
Nézd, kiszabadítalak a távoli országokból, és utódaidat fogságuk
földjéről. Jákob újra nyugalmat élvez, és jólétben él, senki sem
háborgatja." (Jer 30,10)
A szolga kifejezés Ószövetségben vallási jelentésének összefoglaló
bemutatása átvezet bennünket a következő nagy kérdéskörhöz: ki
Ebed-JHVH a Deutero-Izajás-i négy dalban? Mivel a kérdéskör
kutatástörténetének és a megoldási kísérletek kiértékelésének
bemutatása messze túlmutat a jelen dolgozat keretein, csupán a
főbb értelmezési irányokat soroljuk fel.
Az individuális értelmezési irány szerint a Szolga vagy a múlt
(Mózes, Józsue), vagy a próféta korának (Jeremiás, Jojachin) egyik
kiemelkedő alakja.48 Számos kutató (S. Mowinckel, E. Sellin, P.
Volz, J. Begrich, G. Fohrer, R.N. Whybray stb.) azt a véleményt
képviseli, miszerint a szenvedő Szolga nem más, mint maga
Deutero-Izajás (autobiografikus értelmezés).
A XX. század második felében egyre inkább növekszik azoknak
a kutatóknak a száma, akik - túlmutatva a hagyományos messiásieszkatológikus
értelmezésen (J. van der Ploeg, I. Engnell, H. Gross,
J. Monloubou) - az ideális és végleges üdvösségközvetítőt látják a
szenvedő Szolga alakjában, amelynek megformálása teológiai
reflexió eredménye. Ezt az álláspontot képviseli mindenekelőtt G.
von Rád,49 majd több neves exegéta is (C. Westermann, W.
Zimmerli, H. Simian-Yofre stb.). Számunkra ez utóbbi vélemény
biztosítja leginkább az ószövetségi hagyomány kontinuitását.
A kollektív értelmezés szerint a Szolga a nép megszemélyesítése.
Lehet az egész Izrael, vagy annak egy „szent maradéka",
amelynek mibenlétét a szerzők más-más csoportban vélik megtalálni
(a babiloni fogságba hurcolt igazakban, a prófétákban stb.). A
kollektív értelmezés ókori szövegtanúja a Szeptuaginta, amely egyértelműen
Izraelre értelmezi az íz 42,1 v.-t (Jákob az én szolgám...,
Izrael az én választottam...). A kollektív értelmezés képviselői
között találjuk a következő biblikusokat: J. Wellhausen, R. Smend,
E. König, O. Kaiser, K. Baltzer stb.50
Az individuális és kollektív értelmezést egyesíti, ill. túllép azon
az un. korporativ személyiség (corporate personality) elmélete, miszerint
a Szolga nem más, mint Izrael éntudata. Ezzel kapcsolatban
48 HAAG, Der Gottesknecht, 147-149.
49 VON RAD, Die Botschaft der Propheten, 219-222.
50 HAAG, Der Gottesknecht, 115-120.; 132-141.
lói