Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

hogy az eljövendő üdvösség messze felülmúlja a természetes
történelmi lehetőségeket, s megvalósulása JHVH kegyelmi tettének
folyománya.
Az eszkatológikus üdvösségvárás, a mindent átfogó változás
csúcspontját mégis JHVH és Izrael kapcsolatának megújulásában
kell látnunk, melynek legfőbb vonásai: Izrael bűnének (íz 40,1-3;
43,1) és tisztátalanságának (Ez 36,25; Zak 13,1) végleges eltörlése,
az ember szívének és lelkének megújulása (Ez ll,19k; 36,26k)
JHVH Júda és Izrael szívébe írja törvényét (Jer 31,31-34), Isten
lelkének kiárasztása minden emberre (Joel 3,1 k).
Jóval nehezebb helyzetben vagyunk, amikor az eszkatológikus
üzenet irodalmi formáit vesszük vizsgálat alá. Nem beszélhetünk
ugyanis speciálisan az eszkatológiához tartozó irodalmi formákról,
mint pl. az apokaliptika, a bölcsességi irodalom, kultikus, jogi stb.
ószövetségi témák esetében. Mindössze annyit mondhatunk:
„Certain literary genres seem more likely than others to express
eschatological ideas."16
Mivel az ószövetségi eszkatológia elsősorban a prófétai igehirdetés
körébe tartozik, ott kell keresnünk a releváns irodalmi formákat.
Mindazonáltal megjegyezzük, hogy a pátriárkáknak adott ígéretekben,
a Deuteonomium jövő-orientált utolsó fejezeteiben (Mtörv
28-30 szövetségi áldások ill. átkok), valamint a királyzsoltárokban
(2; 18; 20; 21; 72; 110 stb.) és a himnuszokhoz tartozó JHVH királyságának
zsoltáraiban (47; 93; 96-99) a legkülönbözőbb műfajokhoz
tartozó szövegek tartalmaznak eszkatológikus témákat.17 A fogság
utáni reinterpretáció (relecture) - akárcsak az adott prófétai textusokban
- ezeket továbbfejleszti, a már megtörtént és a majd
bekövetkező (eljövendő) fényében.
Ez a folyamat az eszkatológikus eszmekomplexumhoz tartozó
összes témánál megfigyelhető, de talán a zsoltárok esetében ragadható
meg legérthetőbben. Az említett királyzsoltárok nagy része
valóságos élethelyzetre utal, ugyanakkor megrajzolják egy ideális
uralkodó alakját is (igazságosság, „totális" értelemben vett béke, az
egész világra kiterjedő uralom stb.), aki valóban Isten akarata
16 NICKELSBURG, Art. Early Jewish Eschatology, 594.
17 A kánontörténeti kutatások kimutatták, hogy a Tenak összeállításánál
és sorrendjének végső kialakításánál megfigyelhető az ígéret-beteljesedés
koncepció is. A görög-római korszakban elkészült zsidó írások többsége azt
erősíti meg, hogy a Tenak szövegeit ilyen módon olvasták és értelmezték,
vö. PETERSEN, Art. Eschatology, 576.
87