Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

irreleváns.8 Ugyancsak mellékes témánk szempontjából az is, vajon
Qumránban keletkezett-e az arám fragmentum, vagy sem.9
Az arám nyelvű töredék apokaliptikus tartalma a következő: a
végidőbeli krízis után egyetemes átalakulás következik, melynek
során a kozmosz és minden nép Isten népének - a Magasságbeli
által adományozott - uralma alá kerül. Figyelemreméltó, hogy ennek
hogyanja nem az ősi elképzelések (királyzsoltárok, deuteronomisztikus
teológia: Isten győzelemre segíti Izrael fegyveres erőit)
szerint történik, hanem a prófétai teológia „erőszakmentes" elképzelésének
megfelelően (vö. íz 11,1-9; Mik 5, 1-5; Zak 9,9-10). Az
igazak nem semmisítik meg a gonoszokat. Ezzel ellentétben, minden
pogány nemzet, sőt a mélységek (abysses) is, alávettetnek „Isten
népe" örökké tartó uralmának, amit maga Isten szavatol választottal
számára.
Az apokaliptika „struktúráját" illetően az arám kézirat a Dán 7
fejezettel mutat rokonságot, amennyiben mindkét szövegben -
mint szubsztrátum - megtalálhatók a kánaánita típusú mitológia (a
káosz erőivel folytatott harc) nyomai.
A szóban forgó kéziratban - akárcsak a Dán 7. fejezetben, amely
szintén arám nyelven íródott - királyságok támadnak, amelyek
vérengzést rendeznek a földön, Isten ellen lázadnak és népét
szorongatják. A Dán 7. fejezetben szereplő vadállatok, amelyek a
„nagy tenger"-bői (ősi, a teremtéstörténetig visszanyúló káoszmotívum)
emelkednek ki, maguk is ún. káosz-állatok (ismertek a
babiloni és ugariti kozmogóniákból is), amelyek istenellenes világhatalmakat
testesítenek meg.10
Bár a 4Q246 kéziratban nincsenek káosz-állatok, univerzális
káosz jelenet van, istenellenes királyságok (Asszíria, Egyiptom) is
támadnak, ez utóbbiak nagy vérengzést és pusztítást visznek végbe
s az ég Istene ellen lázadnak. Sőt, az ősvizek mélységének (abysses
8 „The basic features of 4Q246's eschatological scenario are largely
independent of the exact identity of the 'son of God', whether he be an
historical, Messianic, or heavenly character, or even if he is the Antichrist."
MATTILA, „Two Contrasting Eschatologies", 525.
9 Paloegráfiai vizsgálatok alapján a kéziratot Kr.e. 25 körüli időpontra
datálják (tipikusan heródeskori kézírás). F1TZMYER, „4Q246", 156.
10 Csupán a teljesség kedvéért jegyezzük meg azt a jól ismert tényt,
hogy a teremtésmítoszokban és kozmogóniákban szereplő káosz-lények
(tannin, Leviatán, Lótán, Ráháb) és istenségek (Tiamat az Enuma Elis-ben,
Jam a Baal-Anat ciklusban) már nem isteni lények (vö. pl. Ter 1,2: tehóm),
hanem személytelen, Isten által teremtett őserők. Bővebben: DELCOR,
„Mythologie et Apocalyptique", 143-153.
129