Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

„felkent".2 A szó 38 alkalommal fordul elő az Ószövetségben
(túlnyomó többségben l-2Sám könyvében és a Zsoltárok
könyvében), a prófétai könyvekben pedig - meglepő módon -
egyszer sem, ami nem jelenti azt, hogy a prófétai szövegek ne
ismerték volna a végidőbeli szabadító (uralkodó) eszméjét.
Anélkül, hogy a rrtío kifejezést használta volna, számos prófétai
szöveg tanúskodik a végső kor szabadítójának eljövetelére vonatkozó
ígéretek meglétéről. Nem tudjuk, vajon tudatosan kerülték-e a
próféták ill. redaktoraik a rrtín szó használatát, de tény, hogy a
prófétai szövegekben a végidőbeli uralkodót a „felkent" helyett a
következő kifejezésekkel jelölték: „fejedelem" (Ti] 2 Sám 7,8),
„vezető" (teö: Ez 34,24), „király" ("jbo Ez 37, 22.24; Zak 9,9), „hajtás"
(-on íz 11,1), „pecsétgyűrű" (cm Agg 2,23), „uralkodó" (btía Mik
5,1), „igaz sarj" (p'ix nna Jer 23,5).3
A „masiah" szó használata sokrétű, általában egy-egy hivatalt
viselő személy felkentségének tényét fejezi ki. Jelölhet konkrét
uralkodót, mint pl. Sault (1 Sám 12,3.5; 24,7.11 stb.), Dávidot (2 Sám
19,22;23,1 stb.), vagy általánosságban, megnevezés nélkül a Dávid
házából származó uralkodót, a dávidida királyt (Zsolt 2,2; 18,51;
20,7; 28,8;89,39.52; 132,10.17 stb.), a Leviták könyvében pedig a
főpapot: egyszóval azokat a személyeket, akik az olajjal való
felkenés által lépnek hivatalukba. Az ószövetségi hagyomány
ezenfelül messiah-nak, azaz felkentnek nevezi a pátriárkákat (Zsolt
105,15), a levitákat (Szám 3,3), sőt még egy pogányt is, Kürosz
perzsa királyt (Íz 45,1), A non ige „kenni, bekenni, felkenni" ige
alanya mindig JHVH (1 Sám 10,1; 15,17; 2 Sám 12,7; 2 Kir 9,3.6.12;
2Krón 22,7; Zsolt 89,21), vagy az ő képviselője (1 Sám 9,16; 10,1;
16,3.12.13; 1 Kir 19,15.16), vagy nemegyszer a nép ill. képviselői (ez
esetben többes számú az ige: 2 Sám 2,4.7; 5,3.17; 1 Kir 5,15 stb.).
„Minthogy a történeti hagyományban a cím elválik a felkenés
aktusától, arra kell következtetni, hogy a cím egyre inkább a
messiási teologumenon része lett."4
2 Ezt és a kifejezés elemzését a következők alapján foglaltuk össze:
SEYBOLD, art. rrűa, 45-59.; SOGGIN, art. 7ba König, 912-914,.; HESSE, VAN
DER WOUDE és DE JONGRE, art. XQÍw, 491-518.
3 Az a tény, hogy jelentős királyszövegekben a masiah kifejezés nem
fordul elő, hanem a felsorolt, igen változatos fogalmak jelölik az eszkatológikus
uralkodó személyét, egyes kutatókat arra a meggyőződésre indított,
hogy a végidő királyáról szóló prófétai szövegek (pl. íz 9,1-6;11,1-9 stb.)
esetében kerüljék a „messiási" jelző használatát vö. pl. BARTH, „Jes 8,23,b-
9,6", 199-229; SEEBASS, Herrscherverheissungen, 69-89.
4 ROZSA, Udvösségközvetítők az Ószövetségben, 41.
135