Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

Ez az idézet két szempontból segít megérteni a qumráni aktualizáló
eszkatológiát: egyrészt kidomborítja a „szent maradék" eszméjének
végidőbeli jelentőségét, másrészt úgy dicsőíti a maradék életét,
mint ami a történelmen belül nyeri el tökéletességét. Az idézett
versekből ugyanis nyilvánvaló, hogy a meghirdetett végidőben az
eszkatológikus közösség Istennek köszönhetően az üdvösség
állapotában él, míg mások („a sok nép között") távol vannak attól.
Ezek a megfontolások teljesen egybevágnak a qumráni végidőbeli
közösség ideológiájával: aki teljes jogú tagja a közösség
rituáléjának, s törvényeit teljesíti, az már a világosság fiaihoz
tartozik.
Mindazonáltal el kell ismerni, hogy a qumráni iratok nagy része
az apokaliptikus irodalomhoz tartozik, s hogy azok közül nem egy
a qumráni esszénus szektán belül keletkezett.4 Különösen figyelemre
méltó azonban, hogy a tartalmilag és műfajilag is az apokaliptikához
(= apokaliptikus eszkatológia) tartozó szövegek jelentős
eltéréseket mutatnak a végidőbeli eszmék szempontjából.
A korszak és a kutatási terület elismert szakértője, J.J. Collins
ezzel kapcsolatban a következőképpen fogalmaz:
„The expectations of the community should not be harmonized into
a systematic body of doctrines. Rather we must reckon with the
persistence of diverse conceptions side by side in the same
community".5
Ennek az állításnak az igazolására, S.L. Mattila alapgondolatát követve,
két qumráni szöveg végidőről szóló elképzeléseit hasonlítjuk
össze.6
2. A 4Q246 ESZKATOLÓGIÁJA
Az egyik szöveg az arám nyelvű 4Q246, alapvetően a benne
előforduló „Isten fia" kifejezés miatt vált híressé.7 Számunkra a vita
4 DELCOR, „L'apocalyptique juive", 107.
5 COLLINS, The Apocalyptic Imagination, 139.
6 MATTILA, „Two Contrasting Eschatologies", 518-538.
7 A kérdés kimerítő irodalmát és a szóban forgó töredék átfogó analízisét
mutatja be: PUECH, „Fragment d'une Apocalypse", 98-131; valamint
FITZMYER, „4Q246", 153-174.
1 2 8