Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

= cnn) káosz-motívuma ugyanúgy megtalálható, mint Dán 7.
fejezetben.
Összehasonlított szövegeinkben (4Q246; Dán 7) közös az is,
hogy az istenellenes erők fenyegetése - akárcsak a teremtéskor -
pusztán átmeneti, a „nagy krízis" után Isten maga lép közbe,
megszünteti a káoszt, rendet, békét, igazságot teremt mindenki
számára Isten népének uralma alatt. Ez az apokaliptikus scenario a
4Q246-ban arra a konklúzióra vezeti S.L. Mattila-t, hogy a töredék
szövegében nincs igazi dualizmus.11
3. AZ 1QM ESZKATOLÓGIÁJA
Ezzel szemben az lQM-ben (Háborús Szabályzat, A fény és a sötétség
fiainak harca12 ) valóságos dualisztikus világkép bontakozik ki.
A kozmoszban két osztályrész (goral) van, Isten a fény, Beliál pedig
a sötétség osztályrészének fejedelme.13 Beliál és a káosz-erők folyamatosan
uralják a kozmosz rájuk eső részét, akárcsak a jók a
magukét. Az eszkatológikus harcban mindkét oldalon angyalok is
részt vesznek, s ez azt jelenti, hogy az 1QM esetében nem csak
kozmológiai, hanem metafizikai dualizmusról is beszélhetünk.14
11 „The defining characteristic of cosmological dualism lies not so much
in the opposition of evil and good in the cosmos as in their classification as
primary and irreducible cosmological divisions". MATTILA, „Two Contrasting
Eschatologies", 537. A kutatók nagyobb része osztja a szerző véleményét.
12 FRÖHLICH, A qumráni szövegek, 166k.
13 Neves kutatók képviselik a késői perzsa szászánida zoroasztrianizmus
apokaliptikára gyakorolt jelentős hatásának teóriáját, többek között
PREUSS, Theologie des Alten Testaments, 2: 302-303; továbbá O. Kaiser, J.
Maier, E. Lohse, C. Westermann. Érdekes módon, a qumráni apokaliptikára
s általában az Ószövetségre kifejtett releváns perzsa szellemi befolyást
éppen iranista kutatók tartják valószínűtlennek, vö. pl. GNOLI, Zoroaster's
Time and Homeland, 182-183. A szerző elismeri, hogy a jövővárás tekintetében
„...there is a profound analogy between Zoroastrianism, Hebrew
Prophetism and Jewish and Christian Messianism." Mindazonáltal nem
megalapozott direkt (egyoldalú, vagy kölcsönös) hatásról beszélni, csupán
arról van szó, hogy a teológia egyes területein (Istenre vonatkozó fogalmak,
szociális viszonyok, etika, eszkatológia) hasonló válaszokat adtak a
felmerülő kérdésekre. GNOLI, ibid., 182-183; 197-198. A (kölcsön)hatás
ugyanúgy kérdéses pl. egyes zoroasztriánus és buddhista tan esetében.
14 A metafizikai dualizmus kapcsán görög hatásra gyanakodhatunk.
Annak ellenére, hogy a haszideus (később esszénus) körökben a judaizmus
tudatosan szembefordul a hellenizmussal, néhány hellenista (görög)
130