Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

mint „Isteni Harcosnál", amikor elindul, hogy ítéletet tartson tűz
által.72
A korai apokaliptikus szövegek közül - a formai elemek miatt -
Deutero- és Trito-Zakariás gyűjteményére térünk még ki röviden.
Deutero-Zakariás (Zak 9-11 fejezetek) 9. fejezetének univerzális
látásmódja miatt azt gondolhatnánk, hogy „historizáló" megközelítéssel
van dolgunk, amennyiben egy nagy történelmi hadjárat adta
meg számára a kiindulópontot. Csakhogy ez a próbálkozás olyan
kaotikus állapotot teremtett, hogy a kutatók Hiszkija korától (VIII.
sz.) a Makkabeus-időszakig (II. sz.) próbálkoznak datálni a fejezet
alaprétegét. Lehetetlen tehát a fogság előtti próféták módszerét
alkalmazni, aholis a kozmikus vízió témái azonosíthatók voltak
tényleges történelmi eseményekkel. Jelen esetben azonban -
akárcsak Trito-Izajásnál - JHVH megmentő tettei a kozmikus vízió
szintjén maradnak, s csak annyit mondhatunk, hogy a fejezet
hátterében Nagy Sándor közel-keleti hadjárata húzódik meg (333-
332).73
A szóban forgó fejezet értelmezésének kulcsa nem egy nagyszabású
hódító hadjárat feltérképezésében, hanem Jahvénak mint
győzedelmes harcosnak a bemutatásában keresendő, aki elhozza a
végső győzelmet választottainak.74 Ez a győzelem minden eddig
ismert történelmi diadalt, sőt minden lehetséges történelmi kategóriát
meghalad. A szakasz szerkezete és építőelemeinek formája is
ezt az értelmezést támasztja alá. Az „Isteni Harcos" himnusza
ugyanis ötvözi az ősi közel-keleti, az udvari (királyi) tradíciót,
valamint a honfoglalás szent háborúinak, JHVH harcainak elemeit.
A kompozíció (Zak 9. f.) szerkezetének előzményeit és az ezekből
72 BEYERLIN, Religionsgeschichtliches Textbuch, 215-217.
73 „A 9-14 fejezetekre jellemző apokaliptikába hajló eszkatológikus
szemlélet szintén a fogság utáni kor bizonyítéka. A felsorolt jelenségek
alapján az utóbbi évtizedek kutatása ezen fejezetek keletkezési idejének a
hellenista kort tekinti (így többnek között K. Eiliger, G. Fohrer, W. Rudolph.
R.A. Mason, A. Deissler, O.H. Steck). A korábbi részek Kr.e. 300 körül, a
Nagy Sándor hódításait követő időkből, a későbbi részek a Ptolemaioszok
korából, a Kr.e. III. századból erednek. Az egész Zakariás könyv záróredakciója
nagyjából 250 körül történhetett. További kisebb, a korai Makkabeus
időszakban történt kiegészítések se zárhatók ki". ROZSA, Az Ószövetség
keletkezése II, 300-302, vö. még HERMANN, Geschichte Israels, 398-399.
74 Ez ugyanaz a vezérmotívum, amit Trito-Zakariás korai apokaliptikusnak
nevezett részeiben is láthattunk: „Az Úr, az Isten megjelenik fölöttük, s
nyilai repülnek, mint a villám. Az Úr megfújja a harsonát, előrenyomul dél
fergetegében" (Zak 9,14).
119