Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Elismerve, hogy a legitimációs szempont valóban nagy súllyal
esik latba 587 után, egyoldalúnak és a téma beszűkítésének tartjuk,
hogy a királyi-Messiás elsősorban teológiai problematikáját
egyetlen - államjogi, a vezetés legitimációját érintő aspektusra
határoljuk le s azt is valószínűtlennek tartjuk, hogy a királyi-
Messiás - mint láthattuk - teológiailag nagyon sokrétű és bonyolult
alakjának megrajzolása a fogság alatti években egy csapásra
megszületett volna.
Azon szerzők véleményét tesszük magunkévá (G. von Rád,
H.D. Preuss, S.H. Ringgren, O. Pläger, A.H.J. Gunneweg stb.), akik
a királyi-Messiás eszméjének szorosabb és organikusabb kapcsolatát
keresik Izrael fogság előtti korszakának üdvtradíciójával, s
annak felbukkanását nem egy (politikai) történelmi faktorra,
hanem az egymással szoros kölcsönhatásban lévő eszkatológikusprófétai-monarchikus
eszmeáramlat fejlődésére vezetik vissza,
amelynek rugója természetesen az (üdv)történelem.
c. Reinterpretáció és Dávid-tipológia
A királyi-messiási eszme fogság alatti átalakulásával szorosan
összefügg a reinterpretáció gondolata. Ez utóbbiról a korábbiakban
részletesen szóltunk; most kizárólag a két fogalom kapcsolatára
térünk ki.
A reinterpretáció mibenlétét a redakciótörténeti módszer segítségével
vizsgálhatjuk. A redakciótörténeti kutatás a kánoni szöveg keletkezéstörténetének
vizsgálatával foglalkozik: megpróbálja rekonstruálni
az alapszöveget, amelyet a későbbi redaktorok saját
korukra aktualizáltak, sőt - saját üdvtörténeti tapasztalataik alapján
- újraértelmeztek (reinterpretáció). A redakciótörténet mint tudományos
módszer figyelmet fordít a rétegek keletkezési idejére,
megkísérli azok időrendbe állítását, de igyekszik kimutatni azok
történeti hátterét és teológiai sajátosságait is.
A reinterpretációt és a fogság utáni próféciát semmiképpen sem
szabad a fogság előtti prófécia epigon, fantáziátlan elkorcsosulásának
tartani.27
Mint korábban rámutattunk, G. Fohrer véleménye egyértelműen
negatív a fogság utáni prófécia megítélésével kapcsolatban, csatlakozva
ezzel J. Wellhausen iskolájához. A szerzők többsége ma
27 WERNER, „Jes 9,1-6 und Jes 11,1-9", 267.
147