04.06.2022 Views

Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Elismerve, hogy a legitimációs szempont valóban nagy súllyal

esik latba 587 után, egyoldalúnak és a téma beszűkítésének tartjuk,

hogy a királyi-Messiás elsősorban teológiai problematikáját

egyetlen - államjogi, a vezetés legitimációját érintő aspektusra

határoljuk le s azt is valószínűtlennek tartjuk, hogy a királyi-

Messiás - mint láthattuk - teológiailag nagyon sokrétű és bonyolult

alakjának megrajzolása a fogság alatti években egy csapásra

megszületett volna.

Azon szerzők véleményét tesszük magunkévá (G. von Rád,

H.D. Preuss, S.H. Ringgren, O. Pläger, A.H.J. Gunneweg stb.), akik

a királyi-Messiás eszméjének szorosabb és organikusabb kapcsolatát

keresik Izrael fogság előtti korszakának üdvtradíciójával, s

annak felbukkanását nem egy (politikai) történelmi faktorra,

hanem az egymással szoros kölcsönhatásban lévő eszkatológikusprófétai-monarchikus

eszmeáramlat fejlődésére vezetik vissza,

amelynek rugója természetesen az (üdv)történelem.

c. Reinterpretáció és Dávid-tipológia

A királyi-messiási eszme fogság alatti átalakulásával szorosan

összefügg a reinterpretáció gondolata. Ez utóbbiról a korábbiakban

részletesen szóltunk; most kizárólag a két fogalom kapcsolatára

térünk ki.

A reinterpretáció mibenlétét a redakciótörténeti módszer segítségével

vizsgálhatjuk. A redakciótörténeti kutatás a kánoni szöveg keletkezéstörténetének

vizsgálatával foglalkozik: megpróbálja rekonstruálni

az alapszöveget, amelyet a későbbi redaktorok saját

korukra aktualizáltak, sőt - saját üdvtörténeti tapasztalataik alapján

- újraértelmeztek (reinterpretáció). A redakciótörténet mint tudományos

módszer figyelmet fordít a rétegek keletkezési idejére,

megkísérli azok időrendbe állítását, de igyekszik kimutatni azok

történeti hátterét és teológiai sajátosságait is.

A reinterpretációt és a fogság utáni próféciát semmiképpen sem

szabad a fogság előtti prófécia epigon, fantáziátlan elkorcsosulásának

tartani.27

Mint korábban rámutattunk, G. Fohrer véleménye egyértelműen

negatív a fogság utáni prófécia megítélésével kapcsolatban, csatlakozva

ezzel J. Wellhausen iskolájához. A szerzők többsége ma

27 WERNER, „Jes 9,1-6 und Jes 11,1-9", 267.

147

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!