Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

kozmogónikus eredetű, amely az ókori királyideológiákban jól
ismert.15
Ezek az ókori-keleti királyideológiából ismert elképzelések utat
találtak a jeruzsálemi királyeszmébe is. Eszerint JHVH felkentje
„isteni király", aki a szakrális-kozmogónikus univerzum élén áll.
Feladata, bogy az őt felkenő, világot teremtő Isten nevében uralma
alá vonjon minden népet, s ezáltal biztosítsa a rendet a lázadó,
kaotikus erőkkel szemben.
A Zsolt 2,1-3-ban egyetemes lázadás tanúi lehetünk: a föld királyai
szövetkeznek egymással és fellázadnak JHVH és az ő Sionon
uralkodó királya ellen. Az egyetemes lázadás motívuma az Ókori
Keleten ismert intronizációs szertartás része volt, történeti hátterét
az adja, hogy egy nagykirály halála után a vazallus népek gyakran
fellázadtak. Az intronizációs-kultikus rítusban az új király világuralmát
az istenség megerősíti. Egyiptomból származó, de minden
bizonnyal a jeruzsálemi intronizációs szertartás részét is képezte az
a szimbolikus cselekedet, melynek során a trónra lépő uralkodó
vasvesszővel összetörte azokat a cserépedényeket, amelyekre lázadó
vagy leigázandó ellenségeinek a nevei voltak felírva (vö. Zsolt
2,9). Ezzel az aktussal világuralmi igényét fejezte ki, melyet az őt
trónra ültető istenség szavatolt. 16
Másfelől - a fentiek érvényességét nem tagadva - mégis ezt kell
mondanunk, hogy a jeruzsálemi királyzsoltárokban ábrázolt
világuralom genuin jahvista-izraelita gyökerekből táplálkozik.17 A
nagykirályság eszméjének Dávid királyságában konkrét történelmi
háttere van. Közismert, hogy uralma - perszonálunió formájában -
nem csak az északi és a déli izraelita törzsek fölé terjedt ki, hanem
messze kiterjesztette Izrael határait hódításai révén. Északon az
arám Tob, Maacha, Bet-Rehob és Damaszkusz városállamok,
15 Ezen eszmerendszer lényegét Gunneweg tömören így fogalmazza
meg: „Das Reich, der Kosmos, die Schöpfung, also der Bereich, wo Leben
im umfassenden Sinn überhaupt möglich ist, zeigt sich von den Prinzipien
dieses Denkens her mit dem eigenen Grossreich identisch. Jenseit der
Grenzen liegt das feindliche, bedrohliche, zu bändigende Chaos." GUNNE­
WEG, ibid., 115. vö. még FRANKOFORT, Kingship and the Gods; EATON,
Kingship and the Psalms.
16 Az egyiptomi és a jeruzsálemi intronizációs rítusok bemutatását és
összehasonlítását lásd: CAZELLES, Alttestamentiche Christologie, 28-35; 58-
68.
17 GUNNEWEG, op.cit.,\ 17.
141