Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
hanem az új léten, ami elsősorban JHVH szabadító tettének, másodsorban
az ember megtérésének eredménye.32
Ez a megállapítás egyformán érvényes a nép, a közösség és az
egyes ember életében. Isten a történelem Ura, aki Izraelt kiválasztotta
és az üdvösség, mint cél felé irányítja. Ez az isteni akarat különösen
akkor nyilvánul meg, amikor Izraelt bűnben megmutatkozó
hűtlensége vagy az ősi intézmények csődje képtelenné teszik, hogy
továbblépjen az üdvösséget jelentő jövő felé. Isten az üdvtörténet
ilyen kritikus pontján segítő közbelépését, új cselekvését ígéri meg,
amely átsegíti vagy továbblépésre készteti a csődöt mondott népet
ill. embert az életet jelentő üdvtörténeti „új" felé (ez ítéletes tett is
lehet). Más szavakkal: ahol megtörtént a szakítás az eddigi, Isten
ítéletét érdemlő létmóddal és kezdetét vette az - Isten akarata szerinti
és vele közösségben levő - új lét, ott már az eszkaton van jelen,
ott a szóbanforgó ember vagy közösség (ill. annak egy része, „maradéka")
már az eszkatonban él.
Mielőtt rátérnénk az eszkatológia eredetével foglalkozó fejezetre,
meg kell jegyeznünk, hogy az eszkatológia fogalmával kapcsolatos
utóbbi vélemény (von Rád és iskolája) jobban támaszkodik a
bibliai hagyomány folyamatosságára, valamint JHVH üdvözítő
akaratának történelmi tapasztalatára, ezért dolgozatunkban mi is
ehhez a felfogáshoz csatlakozunk, s „eszkatológián", „eszkatológikus
szituáción" azt értjük, amit az imént idézett szerzők
véleménye alapján kifejtettünk. Hozzátesszük azonban, hogy - bár
teljes kidolgozását, mint látni fogjuk, a prófétáknál kapja meg az
eszkatológia - az eszkatológikus kifejezés használatát jogosnak
tartjuk a próféták előtt is, amennyiben olyan radikális jövőre-irányulás
formát találunk, amelynek eredménye alapvetően különbözik
a jelenlegitől.
32 A fő vonalat tekintve ugyanehhez - a von Rad-i - iskolához tartozik
még: K. Koch, H. D. Preuss, és O. Proksch.
26