Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

van: a zsidó apokaliptikus irodalom töretlen, belső izraelita fejlődés
során alakult ki a fogság előtti s alatti próféciából, jóllehet
részletesen kiépített néhány olyan archaikus-mitikus motívumot,
melyeket a klasszikus próféták szigorúan kordában tartottak. A
perzsa dualizmus és a hellenizmus befolyása későbbi, akkor
figyelhető meg, amikor az apokaliptika lényegi karaktere már
kialakult.10
Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a szakirodalom
alapján a fentebb kifejtett álláspontot képviselők vannak többségben.
A XX. sz. 3. harmadában tehát hangsúlyeltolódás figyelhető
meg a vallástörténeti iskola XX. századi követőitől az árnyaltabb,
koherens izraelita teológiát előnyben részesítők javára.
3. Tartalmi és műfaji kritériumok
Jelen dolgozat címéből és eddigi gondolatmenetéből következik a
már korábban kifejtett álláspontunk: lehet beszélni ószövetségi
eszkatológiáról apokaliptika (apokaliptikus fázis és műfajok)
nélkül, de nem lehet értekezni apokaliptikáról eszkatológia nélkül.
Ezért tartjuk igen kifejezőnek az „apokaliptikus eszkatológia"
kifejezést, anélkül, hogy az apokaliptika sajátosságait (tartalmi,
műfaji stb. szempontból) tagadnánk.
Hasonló relációt figyelhetünk meg (mutatis mutandis) az eszkatológia
és a messianizmus kapcsolatában. Hagyományosan ez a két
fogalom szorosan egybetartozik. Újra meg újra lehet találkozni
olyan próbálkozásokkal, melyek a két eszmerendszert egymásnak
alárendelik (pl. H. Gressmann, S. Mowinckel), akár a messianizmust
az eszkatológiának, akár pedig fordítva, s ennek az a következménye,
hogy az egyik felszívódik a másikban. Emellett olyan
törekvéssel is találkozhatunk a biblikus kutatásban, hogy a szóbanforgó
két fogalmat teljesen el kell választani egymástól (így pl.
Th.C. Vriezen, K.D.Schunk,) aminek az a következménye, hogy a
messianizmus - végidőbeli távlatát elveszítve - kizárólag evilágon
belüli jelenség lesz. A teljes szétválasztást el nem fogadva - az
the community struggle visible behind the material and since it applies the
typological tools of prosody, Gattungen, and the development of religious
ideas to establish relative dates for the compositions studied". HANSON,
ibid., 33.
10 Az említett szakértőkhöz sorolhatjuk Klaus Koch-ot is, akinek fő
munkája e témában: KOCH, The Rediscovery.
83