Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

A kutatók többségének véleménye szerint Trito-Izajás könyvének
központi magja a 60-62 fejezetek, amelyeket a deutero-izajási
gyűjtemény restaurálási programjának ill. aktualizáló továbbfejlesztésének
kell tekinteni. Ezek a fejezetek a fogság utáni idő egyre
inkább elmélyülő viszályának korai időszakából származnak, de
már maguk is megkérdőjelezik a szádokita-vonal restaurációs
programját, ami Ez 40-48 fejezetekben található.
Az egész trito-izajási gyűjteményre jellemző a polemikus hangnem:
az enyhe kezdetektől (63-64 fejezetek) egészen a rendkívül
éles 65-66 fejezetekig, A 66,5 vers meg is fogalmazza a polémia
okát: „.... azt mondják testvéreitek, akik gyűlölnek, és a nevemért kitaszítanak
benneteket....". Az ilyen tartalmú versek arra utalnak, hogy a
prófétai csoportot mindinkább kirekesztették a kultuszból, az Ez
44,4-31 és a Számok 16-17 fejezet előírásainak megfelelően.70
Formai szempontból több újítás is jellemzi a trito-izajási orákulumokat:
újfajta prozódia, amely az ősi bikolon túltengéseitől a
hosszabb, néha kimondottan „barokkos" prozódiai egységek felé
mozdul el; új prófétai irodalmi forma (üdvösségi-ítéletes orákulum
azonnali egymásutánban, néha egy szakaszon belül többször is); a
jövőbeli restauráció egyre erőteljesebb vizionális jellege. Ennek a
három jelenségnek együttes tanulmányozása lehetővé teszi a korai
apokaliptika tipológiájának és irodalmi sajátosságainak felismerését.
íz 59. fejezete jól példázza az újításokat. A fejezet keletkezési ideje a
VI. század utolsó harmada. Hosszú, a bikolont háttérbe szorító
orákulumokat találunk: „Ezért van tőlünk távol a jog, és nem jut el
hozzánk az igazság. Világosságra várunk, s íme sötét van; fényességre
és mégis homályban járunk. Mint a vakok, tapogatjuk a falat,
és bukdácsolunk, mint akiknek nincsen szemük. Megbotlunk
délben, mintha szürkület volna, homályban lakunk, mint a holtak.
Morgunk, mint a medve, mindnyájan, és nyögve búgunk, mint a
galamb. Várjuk ugyanis a jogot, de nem közelit, a szabadulást, de
távol marad tőlünk." (íz 59,9-11), amelyekben az iidvösséges és
ítéletes szavak kis egységeken belül is kombinálódnak: „Megfizet
mindenkinek érdeme szerint: haraggal ellenségeinek, s megtorlással
ellenfeleinek. Akkor meglátják majd a nyugatiak az Úr nevét, és a
keletiek dicsőségét. Mert eljön, mint a sebes folyó, amelyet az Úr
viharos szele hajt.De Sión számára Megváltóként jön el, azok
70 A szóbanforgó részek a P forrás részei, vagy azzal egyidőben papi
körökben keletkeztek.
116