Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

1. NYELVI ELEMZES
Az „eszkatológia" szóval a Bibliában sehol sem találkozhatunk.
Későbbi, mesterséges szóképzés eredménye, amely az
Ószövetségre vonatkoztatva először a XIX. században bukkan fel.1
A görög éCTxaToç melléknév, pontosabban annak többes számú,
semleges nemű formája, a tú eayaT a alkotja a kifejezés első felét,
amely egyeztetve van az összetett szó második részével, a
tó Xóyioi', tú Xó-yia főnévvel. Az éa\a tos (és különböző alakjainak)
általános jelentése a görögben: „utolsó", „végső", mind dologi
(tárgyi), mind térbeli, mind pedig időbeli vonatkozásban.12 A
tó Xóyia kifejezéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy
néhány kivételtől eltekintve csak ez a többes számú forma
használatos mind a kánoni (LXX, Újszövetség), mind a profán
irodalomban, jelentése: „beszédek, szavak, tanok", amelyek
„felülről" származnak, s valamilyen „isteni" üzenetet hordoznak.3
A görög szakkifejezés fordítása tehát: a végső (utolsó) dolgokról
szóló („felülről eredő") beszéd illetve tanítás.
A görög eredetű terminus technicus eredetét a következőkben
az Ószövetség héber szövegében keressük. A héber Biblia ókori
görög fordításának, a Szeptuagintának (LXX) loyaTOS szava s
ennek származékai a héber pin« melléknévnek s legfőképp az mm»
főnévnek a fordításai. Ezt a két héber szót kell tehát vizsgálat
tárgyává tenni, s - mint látni fogjuk - már a nyelvi elemzés is
bizonyítja az eszkatológia kifejezés bonyolultságát és a tisztázás
szükségességét.
Mindkét héber szó az “in« (azután lenni) gyökre megy vissza. E.
Jenni szerint az időbeli rákövetkezőség, az egymásutániság a gyök
alapjelentése, a lokális értelem másodlagos (a későbbi a távolabbi).4
1PETERSEN, Art. Eschatology, 576.
2 KITTEL, Art. íctXotos, 694.
3 BAUER, Griechisch-deutsches Wörterbuch, 967.
4 JENNI, Art in«, llOkk. A gyök őssémi vonatkozásai, illetve igei használatának
vizsgálata kívül esnek a minket érdeklő területen.