Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

esnek össze a végszóra.18 A vitában J. Duhaime véleményét tesszük
magunkévá.19
Bárhogy is legyen - akár a „szövetségkötők" előrevételezett
eszkatológikus csatájáról van szó, akár vallási-utópisztikus céllal
íródott műről - az tény, s számunkra most ez a legfontosabb, hogy
tartalmi és műfaji tekintetben teljes harmóniában van az apokaliptikus
eszkatológia azon különleges ágával, amely ág egy mélyen
dualisztikus világszemléleten alapszik.
Egy másik ág azonban - a 4Q246-é - mint kifejtettük, nem ehhez
az apokaliptikus irányzathoz tartozik: nem beszélhetünk a szó
szoros értelmében vett dualizmusról. Isten fegyveres erőszak
nélkül minden népnek elhozza a békét, a gonosz erők átmeneti
uralma úgy jelenik meg, mint az univerzum rendjének átmeneti
eltorzulása. Akárcsak a teremtésnél, a káosz itt is csak egy előzmény,
csupán egy lázadás a történelemben, amely után a kozmosz
és a természet igazi rendje - a kezdetinél sokkal magasabb szinten
- visszaáll. Ez a felfogás sokkal közelebb áll Dán 7. fejezethez, mint
az lQM-ben található scenario, ami nem jelenti azt, hogy teljesen
megegyezik vele.
A fentiek alapján igazolva látjuk J. J. Collins korábban idézett
véleményét, miszerint a jövővárás eszkatológikus-apokaliptikus
eszméi szempontjából Qumránban sem beszélhetünk egységes,
szisztematikus tanrendszerről. A „világosság fiai" már a végidőben
élnek. Ez az aktualizáló eszkatológia bizonyos szempontból az
ószövetségi eszkatológia fejlődéstörténetének végállomását jelenti.
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy egy zárt közösség egy
bizonyos felfogásáról van szó. Mint láthattuk, magán a közösségen
belül is több fajta eszkatológikus várakozás létezett. Ha teljes képet
kívánnánk kapni az Újszövetségbe torkolló „delta" többi ágáról,
meg kellene vizsgálnunk az intertestamentális és posztbiblikus
18 DAVIES, „Qumran and Apocalyptic", 133. Figyelmet érdemlő e
témában UFFENHEIMER, „Utopia and Reality", 5-15. A szerző kiemeli -
teljes joggal —, hogy az apokaliptikát - néhol utópisztikus eszméivel - azért
sem lehet a mítosz „Urzeit-Endzeit" sémája szerint értelmezni, mert az
apokaliptika, különösen végkifejletében, összehasonlíthatatlanul csodálatosabb
végidőről beszél, mint amilyen kezdetben volt (p.l 5).
19 „1QM might be viewed as a type of utopian tactical treatise, in which
the usual pragmatic or theoretical purpose of the military treatise was
turned into a religious and utopian one". DUHAIME, „The War Scroll from
Qumran", 151.
132