Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

a . A Nátán-orákulum
Abban, hogy a király eszméből fokozatosan királyi-messiási eszme
alakult ki, döntő szerepet játszott a Nátán-orákulum (2 Sám 7).
Számos bibliai szövegre volt közvetlen vagy közvetett hatással, sőt
egyik vezérmotívuma a Deuteronomisztikus Történeti Műnek. N.
Lohfink szerint M. Noth-nak igaza van abban, hogy a deuteronomisztikus
szerző számára JHVH szava (törvényei, ígéretei stb.)
normatív „als Gesetz, richtend und vernichtend", s mindez segít a
fogság és Jeruzsálem pusztulása értelmezésében. Ugyanakkor -
folytatja Lohfink - G. von Rád szerint a DtrG-ben JHVH szava
„als Evangelium, d.h. in der sich ständig erfüllenden David-Verheissung,
rettend und vergebend. Und zwar ist es die Natan-
Verheissung, die durch die Geschichte Judas geht und das längst
verdiente Gericht 'um Davids willen' von dem Reiche abhält".7
Joggal tulajdonít von Rad a Deuteronomisztikus Történeti Műnek
egyfajta „visszafogott" messianizmust - folytatja Lohfink, amiből
az is következik, hogy a Nátán-orákulum tematikája a királyság
kései korszakában nemcsak a kultuszban volt ismeretes, hanem
jelen volt a Jeruzsálemben és Júdában élők hitében és gondolkodásában
is.8
Ki kell emelnünk, hogy a Deuteronomisztikus Történeti Mű létrejötte
önmagában is a Dávidnak adott ígéretek messzemenő
jelentőségét tanúsítja, hiszen a mű olyan korban ismétli meg a
dinasztia fennmaradásáról szóló isteni ígéretet (1 Kir 2,4; 8,25; 9,5)
amikor a dávidi királyság már nem létezett Júdában. A DtrG szerzői
(különösen a fogság alattiak) ezt csak azon reménység birtokában
tehették, hogy a dinasztiának van jövője.
7 LOHFINK, „Welches Orakel", 142.
8 LOHFINK, ibid. 153. G. von Rad ezekkel a gondolataival kétségbe
vonta M. Noth egyértelműen negatív megítélését a DtrG céljáról és a DtrG
összetettségének vizsgálatára irányította a kutatók figyelmét: a Dtr 1 Józija
idejében keletkezett s a király kultuszreformjában a Dávidnak adott ígéret
beteljesedését látta (Józija mint új Dávid!). A fogság idején egy másik deuteronomista
redaktor átdolgozza és kibővíti az alapművet (Dtr 2). Lohfink
ennek a folyamatnak a bemutatásakor CROSS munkáira támaszkodik.
(Megjegyezzük, hogy azóta a DtrG-t még több rétegre bontották), vö.
CROSS, „The Structure of the Deuteronomic History", 9-24; Canaanite Myth,
274-289; VON RAD, „Deuteronomische Geschichtstheologie", 52-64.
137