04.06.2022 Views

Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Ezek a várakozások túllépnek azon, amit a fogság előtti próféták

vártak (Jóm JHVH, ítélet-üdvösség, új, örök szövetség). Azt

láthatjuk az apokaliptikába hajló szövegek esetében, hogy a

hangsúly egyre inkább annak részletezésére tevődik át, hogy mi és

hogyan lesz „azután" (az új aiónban), míg az eszkatológia a

„végre", a „véglegesre" koncentrál, s szűkszavúan nyilatkozik

arról, hogy „hogyan" lesz „azután". Konklúzióképpen azt mondhatjuk,

hogy a perzsa korban kiformálódott s a hellenisztikus

korban fejlődésének csúcsára elérkezett apokaliptika - a korábbiakra

építve - sok részlet kidolgozásával gazdagítva rajzolja meg az

üdvösséges jövőt. Miközben saját helyzetének és korának problémáira

is választ keres, fokozatosan kidolgozza és konkretizálja azt,

amit az eszkatológikus hagyomány-folyamat korábbi fázisai megválaszolatlanul

hagytak.

Alapjában véve kijelenthetjük, hogy az intertestamentális kori

(Kr.e. II - Kr.u. I. sz.) apokaliptikus irodalom nem fog lényeges

újításokat hozzáadni a korábbi apokaliptikus szakaszokban fellelhető

alapeszmékhez, leszámítva az üdvösségközvetítő személyével

kapcsolatos elképzeléseket (Messiás, Emberfia). Tovább finomítja

majd a korszakokat, még kisebb egységekre bontva azokat, valamint

kiszélesíti a kozmikus horizontot, bevonva az égitesteket stb.

Visszatérve a Zak 14. fejezet általános apokaliptikus jellegzetességeihez,

megállapíthatjuk: mindennemű olyan erőfeszítés, amely

az eszkatológikus eseményeket a valóságos történelem eseményeihez

és személyeihez kívánja kötni, megszűnik, a vízió az égi harcos

kozmikus világában marad.

A közösségen belüli küzdelem, amely a hierokratikus és a vizionárius

csoport között zajlik, s amelyet mi az apokaliptika kialakulásának

egyik fontos tényezőjeként tartunk számon, ebben a

fejezetben rendkívül kiélezett, ahogyan azt a vele egyidőben

keletkezett 12. fejezet is tanúsítja. Ez utóbbiban Jeruzsálemet

idegen hordák átfogó támadása éri, de JHVH segítségével

megmenekül. A szabadulás után Jeruzsálem lakosai megbánják a

prófétai (vizionárius) csoport ellen elkövetett bűneiket:

„Arra emelik majd tekintetüket, akit átszúrtak, gyászolják, mint az

egyszülött fiút szokás, megsiratják, mint az elsőszülöttet" (Zak

(12,10).

A Zak 14. fejezetben nem találjuk meg sem a megszabadítás, sem a

megbánás motívumát: A JHVH által végső harcra összegyűjtött

hordák behatolnak Jeruzsálembe, rabolnak, fosztogatnak stb.

Mindent figyelembe véve a 14. fejezet keletkezési idejét legnagyobb

124

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!