Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

realitásokhoz, de hitüket a jövőbe vetették. A mítoszt tehát
megfosztották eredeti céljától és eszkatologizálták.9
Ez a nagyon tetszetős elmélet főleg azért nem lehet helytálló,
amint ezt - többek között - Lindblom és Grönbaek kimutatták,
mert a fogság előtti próféták eszkatológikus leírásaikban nagyon is
felhasználják a mítosz matériáját (katasztrófa-leírások, Jóm-JHVH
harci eseményei, Kháosz-kígyó, halál képei), továbbá Frost elmélete
korántsem ad kielégítő választ az eszkatológia eredetére.
H.P. Müller a téma nagy szintézis teremtője, G. von Rád véleményét
fogadja el kiindulópontnak, de mielőtt attól továbblépne,
röviden összefoglalja annak lényegét: lehet az eszkatológia kapcsán
„történelem végé"-ről beszélni, de nem úgy, hogy történelmen
kívüli végidőt feltételezünk, s nem is egyszerűen Izrael konkrét történelmen
kívül eső történését, hanem úgy, hogy Isten Izrael történelmébe
való végleges belenyúlásában látjuk a döntő mozzanatot.
Az univerzalitás is kimutatható már a fogság előtti prófétáknál.
H.P. Müller főleg von Rad, Vollborn és Grönbaek munkáira
támaszkodik. A Grönbaek-től származó „befejezettség-aspektus",
mely Izrael népének történelmére - s nem a kozmoszra - vonatkozik,
lényeges elem lesz majd teóriájának kidolgozásakor. A „befejezettség-aspektus"-ból,
mely az eszkatológikus karaktert megadja,
következik Grönbaek-nél az „eljövendő" univerzalitása is: az ítélet
Amosznál már univerzális is annyiban, amennyiben a próféta által
ismert egész világot érinti: a filiszteusokat, Türoszt, az edomitákat,
az ammonitákat és a moabitákat.10
A szerző szerint - többek között - Ez 38. fejezetben megfigyelhető
átmenetet sokkal inkább strukturális változásnak kell tekintenünk
az eszkatológikus várakozáson belül, mint valamilyen azt létrehozó
tényezőnek. Az előbb felvázolt dialektika egyik pólusa ekkor
ugyanis eltűnni látszik a másik javára. Konkrétan: a vég végérvényessége
megszűnéssel fenyegeti a történetiséget.
9 A mítosz inkább a múltba és a természetbe tekint. Az eszkatológiával
való összekapcsolása után Frost szerint a két elemből végül is sajátos keverék
jött létre, amely együtt egy új gondolkodásformát adott, az apokaliptikát.
A kérdés szerinte az, hogy melyik elem dominál inkább, tehát hogy
eszkatologizált mítosszal vagy mitologikus ruhába öltöztetett eszkatológiával
van-e dolgunk? FROST, „Eschatology", 73-87.
10 GRÖNBAEK, „Eschatologie", 132kk.
32