Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

mi modern világképünkkel függ össze, az Ószövetségtől teljesen
idegen. Az ószövetségi ember számára az egész történelem műhely
a csodálatos isteni tevékenység számára. A „restitutio in integrum",
az újra-egyesítés eszméje, csakúgy mint a katasztrófa-elképzelés ill.
egy totális változás eszméje az emberiségben -mindezek alkalmatlanok
arra, hogy definíciót adjanak az eszkatológiáról. Egyes esetekben
használhatók, de - s ez a szerző nagy érdeme - a definíciót
sokkal inkább abban kell megragadni, ami valami lényegeset árul el
mindabból, amit eszkatológikusnak nevezünk s ugyanakkor összhangban
van a prófétai igehirdetés sajátosságaival.27
E megállapítást még tovább vezeti és elmélyíti von Rád, amikor ezt
írja:
„Elsősorban a szakítás megállapítása a döntő, mely olyannyira
mély, hogy az annak túloldalán lévő újat nem lehet már úgy megérteni,
mint az eddigiek folytatódását."28
A fentebb vázolt irányt követi többek között S.B. Frost is. Ő úgy
határozza meg az eszkatológiát, mint azon elképzelések és eszmék
komplexumát, melyek olyan jövőre vonatkoznak, amelyet „effektiv
vég"-ként lehet tekinteni. Kétfajta eszkatonról lehet szerinte
beszélni, történelmen belüliről és ténylegesen a történelem végét
jelentő eszkatonról (apokaliptika).
Frost szerint az apokaliptika definícióját „az eszkatológia mitologizálásában"
kell összefoglalni. J. Lindblom bírálat tárgyává teszi ezt
a kijelentést, mondván, hogy már a legrégebbi eszkatológikus forma
is gazdag a mitológiai elképzelések, képek felhasználásában.
Szerinte „az apokaliptika eszkatológikus tartalmú kinyilatkoztatott
titkos tanítás". A lényeg a tanok titkosítása. Az izraeli vallásos gondolkodás
fejlődésének következménye ez a fok, de idegen befolyások
is nagy szerepet játszottak benne. Nem fogadja el Frost eszkaton-osztályozását,
hiszen - Lindblom szerint - per definitionem a
végérvényes új szituációja a döntő. Ilyen alapon beszél először történelmi
ill. kozmológiai eszkatológiáról. Az első szerinte tipikusan
a klasszikus prófétákat jellemzi, a második későbbi időponthoz
tartozik és csúcsát az apokaliptikus irodalomban érte el. Később
szívesebben alkalmazza az univerzális ill. nemzeti eszkatológia cso-
27 LINDBLOM, „Eschatologie", 31-72.
28 VON RAD, Theologie, 125.
24