Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

2. Prófécia és eszkatológia összefüggése
AZ ÓSZÖVETSÉG TEOLÓGIÁJÁBAN
Von Rád szerint a prófétáknak a történelemhez való szoros kapcsolata
megértésük egyik lényeges bázisát alkotja. A szoros történeti
vonatkozás egyben azt is jelenti, hogy a próféták kutatásánál nélkülözhetetlen
a történeti módszer alkalmazása.5
E. Jacob a prófétaság egységére és kontinuitására hívja fel a
figyelmet, de azt is erősen hangsúlyozza, hogy a próféták önálló
személyek voltak.
A próféták népük közepette állnak, népükből nőnek ki s egymáshoz
is szorosan kapcsolódnak. Ezt azért nagyon lényeges tisztán látni,
mivel volt olyan vélemény (a vallástörténeti iskola evolucionista
ága), miszerint a próféták Izrael vallásának teljesen új fázisát jelentik,
s ők a jahvizmus megteremtői. A próféták ugyanis a régi Izrael
igehirdetését folytatták! Népük vallásához való hozzáállásuk teljesen
pozitív, népük magatartását viszont abszolút kritikával kezelik.
Nem kell tehát abba a végletbe esni sem, hogy a próféták makacsul
ragaaszkodtak a régi vallási élethez, csak azért, mert az régi! Különben
nem tiltakoztak volna annyit, mint amennyit láthatunk részükről,
kezdettől fogva egészen a legkésőbbi időkig.6
Istennek a próféták által hirdetett nagy történelmi tette teljesen
egyenrangúként lép a régi kanonikus történelmi tettek mellé, sőt
néha azt a felismerést is észlelhetjük a prófétáknál, hogy ez az új
tette túlszárnyalja a régieket s többé-kevésbé fel is váltja azokat.
Von Rád szerint az lenne a legnagyobb tévedés, ha a próféták
jövőbe való pillantását összetévesztenénk valamilyen történelmi
prognózissal, amely egy politikai konstelláció profán felméréséből
valószínűleg következik. Ami a prófétai jövőbetekintést mindenféle
politikai kalkulációtól megkülönbözteti, az az a félreismerhetetlen
bizonyosság, hogy az eljövendő eseményekben Isten fog majd a
lehető legközvetlenebbül Izraellel kapcsolatba lépni.7 Az eljövendő
eseményt tehát egyértelműen teológiailag kell megítélni. A politikai
kalkuláció történelmen belüli analógiák ismeretéből indul ki, a
próféták ezzel szemben JHVH akaratából vezették le a történelmet.
5 VON RAD, Theologie, 122-124.
6 JACOB, „Aux sources bibliques", 45-50. VRIEZEN, op.cit., 93-94.
7 VON RAD, Theologie, 123.
46