03.05.2013 Views

Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...

Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...

Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

A másik teszt a Ljung - Box teszt (Q*), amely a Box – Pierce Q-teszt továbbfejlesztett változata.<br />

A Ljung - Box portmanteau-próba (LJB vagy Q*-teszt) 140 :<br />

k= K 2<br />

* ⎡ r ⎤ k<br />

Q = n(n+ 2) ∑ ⎢ ⎥<br />

k= 1⎣n−k⎦<br />

Ahol:<br />

k = a számított autokorrelációs együtthatók előre meghatározott száma, pl. 24.<br />

n = a megfigyelések száma.<br />

H0 =a reziduumok fehér zajok,<br />

H1 =a reziduumok nem fehér zajok,<br />

Q* χ 2 -eloszlást követ (K-p-q) vagy (K) szabadságfokkal.<br />

Ennek alapján a hipotézis rendszer:<br />

A H0-t elfogadjuk, ha:<br />

Q*K-p-qχ 2 0,05<br />

A szignifikancia-érték (p-érték) az a legkisebb szignifikancia szint, amin a H0 már éppen elvethető a H1gyel<br />

szemben. Ha pl. 0,05-nél kisebb a p-érték akkor 5 %-os szignifikancia szinten elutasítjuk a<br />

nullhipotézist, miszerint a reziduumok fehér zajok.<br />

Használatos az LJB vagy Q*-teszt, másik formája is, ahol a d-fokát is figyelembe veszik:<br />

k= K 2<br />

*1 , , ⎡ r ⎤ k<br />

Q = n (n + 2) ∑ ⎢ , ⎥<br />

k= 1⎣n<br />

− k⎦<br />

Ahol:<br />

n , = n-d, az idősor d számú differenciálása után felhasználható megfigyelések száma.<br />

A tesztelési eljárás az elözőhez hasonló módon történik.<br />

Maddala véleménye szerint a Q-próbáknál vannak jobb eljárások, de nagy K-érték mellett használata<br />

megfelelő eredményt adhat.<br />

3.8.2 Az ARIMA modell azonosítása<br />

A következő kérdés annak megválaszolása, hogy milyen típusú ARMA modell illesztésével próbálkozzunk,<br />

illetve, milyen legyen az autoregresszivítás (p) és/vagy, a mozgóátlagolás (q) rendje. Erre a kérdésre<br />

a választ a tapasztalati, vagy a transzformált idősor ACF és PACF értékei alapján adjuk meg. A modellezés<br />

ezen fázisát, modell azonosításnak (identifikációnak) nevezi a szakirodalom. A mintából becsült<br />

autokorrelációs és parciális autokorrelációs együtthatók grafikus ábrája, a korrelogram (ACF és PACF)<br />

alapján lehet a legkönnyebben az autokorrelációs együtthatók viselkedését - a késleltetés (k) függvényében<br />

- tanulmányozni. Ugyanis a r becsült autokorrelációs együtthatók konfidencia intervalluma alapján<br />

k<br />

közvetlenül megállapíthatók a nullától szignifikánsan különböző r értékek. Ezek a konfidencia sávon kí-<br />

k<br />

vül helyezkednek el.<br />

ARIMA modellek jellemzése<br />

Modelltípus<br />

ARIMA (p,d,q)<br />

(1, d, 0)<br />

AR(1)<br />

(2, d, 0)<br />

AR (2)<br />

Autokorrelációs együtthatók<br />

ACF (pk)<br />

Exponenciálisan csökken, ha ρ1 > 0,<br />

csillapodó szinusz görbe szerint csökken,<br />

ha ρ1 < 0<br />

Exponenciálisan és/vagy csillapodó<br />

szinusz görbe szerint csökken<br />

Parciális autokorrelációs<br />

együtthatók (Φkk)<br />

φ 11 ha k = 1<br />

0 ha k > 1<br />

φ 11 ha k = 1<br />

φ 22 ha k = 2<br />

0 ha k > 2<br />

140<br />

Ramanathan Ramu [2003]: Bevezetés az ökonometriába alkalmazásokkal. i. m. 542-543. és Maddala G. S.<br />

[2004]: 592-594.<br />

122

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!