Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...

s o
∑∑fab = S1+ S2+ …+ Ss= O1+ O2+ … + Oo= n
a= 1 b= 1
A sorok és oszlopok összegeit peremgyakoriságoknak is hívják. A tábla belsejében a kétszeres csoportosítás
eredményeként keletkezett gyakoriságok, a tábla szélein külön-külön, az egyik, illetve a másik ismérv
szerinti csoportosítással nyert gyakoriságok találhatók, míg a tábla utolsó rovatában a gyakoriságok
összege szerepel, mely a sokaság elemszámát mutatja.
Az adatokat az fab sárga mezőbe lehet beírni, a maximális méret s=15 és o=15, tehát 15x15 mátrix, amelyik
lehet nem szimmetrikus is. Az összesen értékeket (Sa és Ob és n) a program kiszámítja.
A következő két tábla amit a program kiszámít, a függetlenség esetére feltételezett gyakoriságok ( f ab
∗
)
2
táblája, majd a χ -értékek számítási táblája. Ehhez a következő lépésekben jutunk el.
A fenti kontingencia tábla belsejében lévő gyakoriságok elhelyezkedése már szolgáltat bizonyos információkat
a sztochasztikus kapcsolat meglétéről. Megállapítható ugyanis, hogy a két ismérv mely változatai
járnak gyakrabban együtt („vonzzák egymást”), és melyek fordulnak elő ritkábban („taszítják egymást”).
Ugyanez még jobban látszik, ha a 4.4 tábla gyakoriságaiból megoszlási viszonyszámokat számítunk.
4-5. tábla: Megoszlási viszonyszámokat tartalmazó kétdimenziós kontingencia tábla sémája
„A”
ismérv
változatai
„B” ismérv változatai
B 1 … B b … B 0
Öszszesen
A 1 p 11 … p 1b … p 1o S1 / n
A 2 p 21 … p 2b … p 2o S2 / n
… …
A a
a1
p … p ab … p ao Sa/ n
… …
A s
s1
Öszszesen
p … p sb … p so Ss/ n
O n … O / n … O / n 1
1 /
p
ab
o s
ab b ab a
b= 1 a= 1
s o s o
ab a b
a= 1 b= 1 a= 1 b= 1
b
fab
=
n
∑ ∑
p = O / n p = S / n
∑∑ ∑ ∑
p = S /n = O /n = 1
Egy kétdimenziós kombinációs tábla (4.4 tábla) gyakoriságaiból másmilyen, ún. feltételes megoszlási viszonyszámokat
is számolhatunk.
o
214