Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...

Anyagmentes termelési érték, vagyis a hozzáadott érték, (GDP vállalkozás szintű megfelelője) a
bruttó termelési értékből kivonjuk az anyagköltséget és az igénybe vett anyagjellegű szolgáltatás
költségét.
Nettó termelési érték, az anyagmentes termelési értékből kivonjuk az állóeszközök értékcsökkenésének
a költségét.
A bruttó jellegű mutatószámok közös jellemzője, hogy ha az egymást követő termelő folyamatok értékeit
összegezzük, akkor az összegzett termelési érték többszörös számbavételt tartalmaz, ezt halmozódásnak
nevezzük. A nettó jellegű termelési mutatószámok a létrehozott termékeknek csak azon értékrészét tartalmazzák,
melyet a vizsgált időszakban a megfigyelt termelőegység hozott létre. Így a nettó termelési érték
az átvitt munka egyetlen elemét sem tartalmazza. A nettó termelési érték megbízhatóan jellemzi a
termelőegységnél előállított új értéket, nagysága nem függ sem az ipar szervezeti felépítésétől, sem az
egyes iparvállalatok belső tagozódásától. A nettó termelési érték kiszámításánál sok esetben problémát
okoz a vizsgált időszak termelését terhelő amortizáció megállapítása, melyhez a fizikai kopás mellett, az
erkölcsi kopás figyelembevétele is szükséges lenne. Ezért kerül sor a gyakorlatban az anyagmentes termelési
érték meghatározására, mely a teljes termelés, valamint az összes anyagköltség és egyéb anyag jellegű
költség különbsége. Az anyagmentes termelési érték alkalmazása leegyszerűsíti a termelési függvényt,
mivel a nyersanyag változókat nem szükséges explicit módon belefoglalni. Vállalati szinten végzett elemzéseknél
általában megfelelő a bruttó termelési mutatószámmal történő mérés. Az ágazati szintű termelési
függvényszámításoknál viszont a jelentős halmozódás kiküszöbölése érdekében célszerűbb a nettó termelés
mutatóját alkalmazni. A termelés volumenének értékbeli mérésekor, mivel a termelési érték idősorai
képezik a vizsgálat adatbázisát nagyon fontos az összehasonlíthatóság biztosítása. Ez történhet árindexek
felhasználásával. Az így nyert idősorok, a termelés volumenének változását mutatják. Ágazati szinten alkalmazzák
a terméksorok alapján számított indexeket, amely a termelés mennyiségi változását jelzi. A
terméksoros volumenindex valamely ágazat termelési volumenének változását, az adott ágazat termelő
tevékenységét leginkább jellemző termékek mennyiségi adataiból számított egyedi indexek súlyozott átlagával
méri. Súlyként általában a bér és amortizáció együttes összegét alkalmazzák. A terméksoros volumenindexszel
közelíthetjük a bruttó termelés alakulását, ha a bruttó értékkel súlyozunk. Ha a munkások
teljesített óráival súlyozunk, akkor a nettó termelést, ha a bér plusz amortizációval súlyozzuk, akkor az
anyagmentes termelést közelítjük. A terméksorok alapján számított közelítő volumenindex eltérhet a termelési
módszer alapján számított nettó termelési indextől. Ennek okaként a következők említhetők meg: a
közelítő index nem tükrözi a fajlagos anyagfelhasználás változását; a számítás során alkalmazott súlyok
aránya eltér a nettó értékek arányától; eltekint bizonyos minőségi jellemzőktől; reprezentatív jellege miatt
nem vesz minden terméket figyelembe; és az új termékek késve kerülhetnek be a mintába; eltekint a szolgáltatásoktól,
a félkész és befejezetlen termelés állományváltozásától, stb.
A ráfordítások (inputok) mérése
Az élőmunka ráfordítás az alábbi mutatószámokkal mérhető:
Létszámadatokkal (az összes foglalkoztatottak, fizikai foglalkoztatottak, szakmunkások stb.
létszámával).
Teljesített munkanapok vagy teljesített munkaórák számával.
Munkabér és közterhei adatokkal.
Az élőmunka-ráfordítást az összes foglalkoztatottak létszámával mérve az élőmunkát egyneműnek tekintjük,
bár ez nyilvánvalóan egyszerűsítést jelent. Ezt a megközelítést az indokolja, hogy a termelés volumenét
nemcsak a fizikai foglalkozásúak száma befolyásolja, hanem közvetetten a nem fizikai (alkalmazotti)
apparátus is pl. a műszaki fejlesztés, az irányítás színvonala által. A fizikai foglalkozásúak létszámát tekintve,
a termelés és a közvetlenül termelő munkát végző dolgozók közötti kapcsolat általában szorosabb,
mint a termelés és a közvetve termelő munkát végző dolgozók között. A közvetve termelő munkát végzők
tevékenysége a közvetlen termelő munkához kapcsolódik, azt irányítja, ellenőrzi, kiszolgálja, ellátja, pl.
közvetlen termelésirányítók, anyagmozgatók, karbantartók. Célszerű ezért külön adatsorral közelíteni a
196