Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...

Előszó
A valós méretű statisztikai modellek megoldása kézi számításokkal általában nem, vagy csak nehezen végezhető
el, a számítógépes feldolgozás lehetősége azonban új utakat nyitott meg a statisztika tudományában
is. Napjainkban a számolási igény – a személyi számítógépek megjelenése és elterjedése miatt – már
nem jelent különösebb akadályt, a számítások megkönnyítésére több matematikai-statisztikai és
ökonometriai szoftvert is megalkottak. Ezeknek a programoknak az oktatás és a gyakorlati felhasználás
1
szempontjából azonban több hiányossága is van. Az eladásra szánt programcsomagok F általában „fekete
dobozként” működnek, azaz a felhasználó nem látja, azt, hogy mi történik a háttérben, a bevitt input és az
értelmezendő output jelenik meg csupán. A hivatkozott, legtöbbször az Amerikai Egyesült Államokban
kiadott szakkönyvek a hallgatók számára nehezen beszerezhetőek és drágák. Az ilyen szoftverekkel kapcsolatos
további gond az is, hogy folyamatosan újabb verzióik jelennek meg, ami széleskörű alkalmazásuk
lehetőségét megnehezíti. Drágítja a felhasználásukat továbbá, hogy az éves licencdíj kifizetésén túl a
gépszám függvényében gyakorta külön díjat kell fizetni. A felsőoktatásban sok esetben a szoftverek csak
az egyetemi/főiskolai számítógépeken érhetőek el, a hallgatók otthoni számítógépükre legálisan nem telepíthetik
azokat. A különböző szoftverek emellett különböző felhasználói felülettel rendelkeznek. A „preferált”
csomag kiválasztása így meglehetősen önkényes. A különböző formátumok miatt a programcsomagok
közötti váltás némely esetben gondokat okoz. Az interneten található, ingyenesen letölthető
ökonometriai programcsomagok, mint például az egyik legismertebb és legelterjedtebb gretl (Gnu
Regression, Econometrics and Time-series Library, http://gretl.sourceforge.net/), igen sokoldalú szolgál-
2
tatást nyújtanak, de az elméleti háttér feldolgozásához a megadott angol nyelvű szakirodalmat F is be kell
szerezni és el kell sajátítani. A jelenleg legnépszerűbb irodai programcsomag a Microsoft Office Win-
3 4
dows változata 1990-ben jelent meg. A Microsoft Office F és ezen belül az MS Excel F világviszonylatban
és Magyarországon is széleskörűen alkalmazott szoftver. Egyrészt ez a tény indokolja az MS Excel (továbbiakban
Excel) alkalmazását, továbbá az is, hogy az előzőekben ismertetett problémákat részben ki
lehet küszöbölni. Az Excel sok statisztikai műveletet képes elvégezni, de az alapfunkciók segítségével
felépíthetők a bonyolultabb statisztikai és ökonometriai módszerek is a függvények segítségével. Az Excellel
ilyen módon a széles értelemben vett modellezést is taníthatjuk a hallgatóknak. További előny,
hogy a módszerek, a felhasznált képletek megjelennek, azok alakíthatók, az adott feladat megoldásához
testre szabhatók, láthatóvá, és megérthetővé válnak a részeredmények és a mellékszámítások. Az Excel –
a speciális statisztikai szoftverekhez hasonlóan, de messze nem olyan részletességgel – a statisztika módszertanának
nagy részét felöleli beépített modulja (Analysis ToolPak) segítségével, de jó néhány apróbb
hiba (pl. rossz, vagy félreérthető magyarra fordítás) és hiányosság is a sajátja. Az említett félrefordításoknál
nagyobb hibák is megfigyelhetők, melyek az Excel korábbi verzióiban csakúgy megtalálhatók voltak,
mint a legújabbakban. Az Excel a főként a következtetéses statisztikában oly fontos eloszlások esetén
némely speciális esetben hibás, nagyban félrevezető értékeket szolgáltat. A témakör bőséges irodalommal
5 6
rendelkezik, itt csak utalunk Knüsel F illetve McCullough és Wilson F vagy az Excel legújabb kiadásával
7
kapcsolatban Yalta F munkáira, melyekből az érdeklődő olvasó kimerítő „hibalistát” meríthet. Az említett
hibák azért is bosszantóak, mert több éve ismertek. Hasonló problémák más szoftverek esetén is előfordultak,
de valamennyit a lehető leggyorsabban javították, míg az Excel esetében ez a jelentős tudományos
visszhang ellenére sem történt meg. Ennek megfelelően az Excelt tudományos felhasználásra nem, oktatásra
azonban ajánlják a szerzők. Az Excel kétségtelen és messze legfontosabb előnye ugyanakkor, hogy
az Office csomag elterjedése miatt szinte mindenhol megtalálható. Általános elérhetősége egyben azt is
jelenti, hogy akár mikro- és kisvállalatok – amelyek a drága, és folyamatosan friss verziókkal jelentkező
1
Pl.: BMDP, SPSS, SAS, STATISTICA, MINISTAT, MINITAB, EViews, stb.
2
Hill R. C., Griffiths W. E., Lim G. C. [2008].
3
Ld.: Baczoni Pál [2007], Bártfai Barnabás [2002].
4
Az Excel Windows változata 1987-ben jelent meg.
5
Ld.: Knüsel, [1998], [2002], [2005].
6
Ld.: McCullough-Willson, [1999], [2002].
7
Ld.: Yalta, [2008]. A felsorolt hibákat az Excel 2007 sem küszöbölte ki. Pl. mi a valószínűsége, hogy 1000-szer
feldobunk egy érmét, és abból maximum 1 fej lesz. Nyilván a való életben nem sok értelme van ennek a valószínűségnek,
tudományos munkák esetén azonban lehet jelentősége.
4