Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...

A legmegfelelőbb ábrázolási módot kell kiválasztani, amit a vizsgált jelenséget bemutató adatok
jellege, illetve a jelenségek között lévő kapcsolat természete dönt el.
A kiválasztott grafikus ábra legyen egyszerű, arányos, áttekinthető és kifejező.
Minden grafikon két részből álljon: ábra és magyarázó jelölések (cím, skála, jelmagyarázat, alkalmazott
mértékegységek, forrás).
A grafikus ábrák lehetnek a teljesség igénye nélkül:
Egyszerűbb statisztikai ábrák (diagramok):
Oszlop (téglalap)-,
vonal-,
kör-,
szalag-,
XY, vagy pontdiagram.
Összetett (kifejezetten statisztikai műveletek eredményeként keletkező) diagramok:
Gyakorisági sorok elemzésére szolgáló ábrák:
hisztogram,
gyakorisági poligon,
Speciális szalagdiagram az ún. korfa, mely a demográfiai elemzésekben használatos.
1.1 A dinamikus viszonyszámok parancsfájl működése
A dinamikus viszonyszámok.xls fájl alkalmazása során bevihető az időváltozó, ezen kivűl egyszerre 12
különböző adatsor, maximum 2000 adat. Az összehasonlítás műveletének két alapvető módja elvégezhető:
az összehasonlítandó adatokból történő hányados-, illetve különbségképzés. Ki kell választani a számlálót
és a nevezőt, ezt követően a program kiszámolja a hányados értékét. Ha a számláló és a nevező hányadosa
kis számérték, akkor a szorzótényező (pl. 10, 100, 1000) megadásával a hányadost beszorozza.
Ha százalékos, illetve ezrelékes formát alkalmazunk akkor a szorzótényező 100 illetve 1000. Ha erre
nincs szükség akkor a szorzótényező értéke alapértelmezésben 1. Ha nem akarunk hányados képezni, akkor
a hányados képzés-nevező –menüsorban a „nincs osztás”-t válasszuk. A különbség képzésnél, ha az
közgazdaságilag értelmezhető, ki kell jelölni a kisebbítendő és a kivonandó adatsort. A program mindkét
esetben elkészíti az ábrát, továbbá kiszámítja a bázis- és láncviszonyszámokat. A különbségképzés (elsőfokú
differencia) oszlop a szomszédos adatok különbségeit számítja ki.
Ha az átlagos abszolút és átlagos relatív változás mutatóit akarjuk kiszámítani, akkor az átlagos változás
munkalapon meg kell adni a T, az y T és az y 1 értékeket és a program kiszámítja az átlagos abszolút és
relatív változás mutatóit.
Példa a dinamikus viszonyszámok.xls alkalmazására, a munkatermelékenység változásának elemzése.
Vezessük be az alábbi jelöléseket:
Y = előállított termék értéke millió Ft-ban, (millió Ft.).
X11 = a fizikai dolgozók ledolgozott (munkahelyen eltöltött illetve fizetett) munkaideje órában.
(óra)
X12 = a fizikai dolgozók átlagos állományi létszáma főben. (fő)
X13 = a foglalkoztatottak átlagos állományi (teljes: fizikai + nem fizikai) létszáma főben. (fő)
23
A rendelkezésünkre álló vállalati adatsor F : 1996-2007 éves adatok.
A munkaügyi tényezők hatását az alábbi egyenlet mutatja, ahol a munkatermelékenységet a termelés és a
foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának hányadosaként határoztuk meg, (millió Ft/fő):
Y Y X11 X12
=
X13 X11X12X13 A fenti összefüggés esetén vizsgálható:
A munkaidő egy órájára jutó termelés nagysága (millió Ft/óra):
23 Feltételezett adatok.
17