Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...
Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...
Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
fizikaiak említett kategóriáit. A foglalkoztatottak adatsorai és a munkanapokra vonatkozó megfigyelések<br />
hátránya, hogy nem tükrözik az egy munkanapra jutó átlagos munkaóra számot illetve annak változását.<br />
Az élőmunka-ráfordítás legjobb közelítésének a teljesített munkaórák száma tekinthető, mivel ez tükrözi a<br />
leginkább a munkaráfordítások nagyságát. Problémát az jelent, hogy a teljesített munkaórák száma a<br />
munkahelyen eltöltött időt jelenti, mely nem minden esetben azonos a munkában eltöltött tényleges idővel.<br />
Teljesített óraként jelentkezik ugyanis az állásidő, amikor a fizikai dolgozó pl. anyag, energiahiány,<br />
géphiba miatt nem végez termelő munkát. Tehát, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, célszerű a<br />
teljesített, a bélyegzett munkaórákból az állásidőt levonni.<br />
A fizikai tőkeráfordítás, azaz az állóeszköz-felhasználás közelítésére a következő megoldások lehetségesek:<br />
Az összes termelő állóeszköz nyitó, záró vagy átlagos állománya.<br />
A termelő állóeszközökön belül a gépek, berendezések, felszerelések nyitó, záró vagy átlagos állománya.<br />
Ha az év folyamán jelentős beruházást helyeztek üzembe, akkor célszerű a záró vagy átlagos állományt<br />
megfigyelni. Idősoros vizsgálat esetén az összehasonlíthatóság biztosítása céljából, lehetőleg összehasonlító<br />
árakon kell az állóeszközöket értékelni. Az állóeszközök számbavételekor problémát jelent, hogy nettó<br />
vagy bruttó értékben történjen a mérés. Elvileg a nettó érték tükrözi az állóeszköz-állomány műszakigazdasági<br />
állapotát, de figyelembe kell venni, hogy a lineáris leírási kulcsok általában nem tükrözik az állóeszköz-állomány<br />
tényleges elhasználódási fokát, azaz torzítanak. a magyar iparvállalatoknál magas a<br />
nullára leírt, de a termelésben továbbra is résztvevő gépek aránya, melyek csak "eszmei" értékkel szerepelnek<br />
a vállalati nyilvántartásban, hatékonyságuk azonban megkérdőjelezhető. Figyelembe kell venni a<br />
kapacitás kihasználását is, továbbá azt, hogy az állóeszközök különböző évjáratúak, és így teljesítőképességük,<br />
műszaki jellemzőik is mások.<br />
Az anyag és energiaráfordítást a műszaki sajátosságoknak megfelelően értékben és naturális mutatókkal<br />
lehet közelíteni.<br />
A termelési függvény értelmezése<br />
A termelési függvény azt mutatja meg, hogy a különbözőfajta termelési tényezők kombinációinak fel-<br />
254<br />
használásával, milyen maximális kibocsátási szint érhető el. F<br />
Az egyetlen kibocsátást létrehozó termelőtevékenység az alábbi explicit függvénnyel írható le:<br />
y=f ( x 1, x 2, … , x k)<br />
ahol:<br />
y = a termelés, a kibocsátás, az output, mint eredményváltozó,<br />
255<br />
x,x, 1 2 … ,xk=<br />
a termelési tényezők (személyi és tárgyi) F , a ráfordítások, az inputok, mint magyarázó<br />
változók.<br />
Tételezzük fel, hogy a termelés becsült volumene [ ˆy ] két tényezőtől; az élőmunka (x1) és a holtmunka<br />
(x2) tényezőktől függ.<br />
ˆy=f ( x 1, x 2)<br />
256<br />
Tételezzük fel továbbá, hogy a függvény (f) hatványkitevős F , vagyis az eredeti változók logaritmusai<br />
között lineáris kapcsolat van:<br />
254<br />
Barancsuk János [2008]: 135.<br />
255<br />
FP=Termelési tényezők (Factors of Production). A termelési folyamatban résztvevő, illetve abban felhasznált<br />
személyi és tárgyi tényezők, környezeti adottságok, a termeléshez szükséges emberi, szellemi, fizikai, természeti,<br />
anyagi, technológiai és pénzügyi feltételek. Neoklasszikus értelemben a termelési folyamatban közreműködő természeti<br />
tényező (föld) valamint a munka és a tőke.<br />
256<br />
A hatványkitevős függvényeket, mivel az eredményváltozó és a tényezőváltozók logaritmusai között van lineáris<br />
kapcsolat log-log modelleknek is hívják az ökonometriai szakirodalomban. Ld. Ramu Ramanathan [2003]: 519-<br />
520.<br />
197