Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...
Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...
Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
1 b2<br />
0 1 2<br />
ˆy= b x x<br />
lnyˆ = lnb0 + b1lnx1+ b2lnx2 A modellspecifikáció így még hiányos, mert a regressziós modell sztochasztikus, vagyis véletlen hatások<br />
is jelentkeznek, (olyan hatások, amelyeket a modellbe bevont változókkal, x1 és x2 nem tudunk magya-<br />
rázni). A véletlen hatást a reziduális változó [u] testesíti meg.<br />
A modell ekkor F<br />
257 :<br />
b1<br />
b2<br />
0 1 2<br />
y= b x x u<br />
ln y = ln b0 + b1lnx1+ b2ln x 2 + ln u<br />
A termelési függvény jellemzői, átlag- és határmutatók két tényezőváltozós és hatványkitevős függ-<br />
258 259<br />
vény esetén F<br />
F<br />
A termelési függvény értelmezési tartománya és értékkészlete<br />
A termelési függvény értelmezési tartományának és értékkészletének meghatározásakor figyelembe kell<br />
venni, hogy mind a termelési tényezők, mind a kibocsátás csak pozitív értékeket vehetnek fel. Mivel a kibocsátás<br />
létrehozásához az x1 és x2 tényezőkre egyaránt szükség van, ezek nulla értéket nem vehetnek fel.<br />
Ha valamelyik tényező értéke nulla lenne, akkor az eredeti függvényben nem szerepelne, s az egy tényezős<br />
termelési függvénnyé alakulna át, ami rendszerint csak részleges vizsgálatokat tesz lehetővé. A termelési<br />
tényezők pozitív intervallumának felső határát elméletileg a rendelkezésre álló tényezők mennyisége,<br />
gyakorlatilag természetesen a rendelkezésre álló termelési tényezőknek az a mennyisége szabja meg,<br />
ameddig a termelés még hatékony. Feltételezzük, hogy a termelési függvény folytonos. Ez azt jelenti,<br />
hogy az x1 és x2 termelési tényezők kismértékű megváltoztatására az y kibocsátás is csak kismértékben<br />
változik.<br />
Határtermelékenység<br />
Feltételezzük továbbá, hogy a termelési függvény x1 és x2 szerinti elsőrendű parciális deriváltjai léteznek<br />
és a határtermelékenységek F<br />
260 pozitívak, azaz<br />
dyˆ<br />
MPx = > 0<br />
1 dx1<br />
dyˆ<br />
MPx = > 0<br />
2 dx2<br />
Az elsőrendű parciális derivált pozitív volta azt fejezi ki, hogy a termelési tényezők növekedésével a kibocsátás<br />
is nő. Ez azt jelenti, hogy a munkatényező vagy az állóeszköz-tényező rögzítésével mindig találunk<br />
olyan befektetési lehetőséget vagy foglalkoztatási lehetőséget, amellyel az állóeszköz-felhasználás<br />
vagy a munkaráfordítás utolsó növekménye is elősegíti a kibocsátás növekedését. Valamely termelési tényező<br />
határtermelékenysége tehát megmutatja, hogy mennyi többletkibocsátást hoz létre a felhasznált<br />
termelési tényező többletköltsége, miközben a termelési függvényben szereplő másik termelési tényező<br />
mennyisége változatlan marad. Természetesen ezekkel a tulajdonságokkal több termelési tényező esetén<br />
is rendelkezik a termelési függvény, itt csak az egyszerűség és a könnyebb értelmezhetőség miatt írtuk fel<br />
a két tényezőváltozós függvényt. A termelési függvények közgazdasági-matematikai vizsgálata lehetővé<br />
teszi számos, a termelés függvény tartalmával és formájával összefüggő mutató felírását. Ezekből a mutatókból<br />
fontos következtetéseket lehet levonni a tényezők közötti összefüggés jellegéről.<br />
A termelési függvény alapján meghatározható átlagmutatók F<br />
257<br />
A regresszio.xls <strong>Excel</strong> parancsfájllal először ellenőrizni kell, hogy a modell eleget tesz-e a matematikai<strong>statisztikai</strong><br />
elméleti feltételeknek.<br />
258<br />
Ld.: Kristó Zoltán [1979]: 13-23.<br />
259<br />
Ld.: Sipos Béla [1982]: 30-43.<br />
260<br />
MP=Határtermelékenység (Marginal Productivity). Használatos fogalom még: határtermék: MP: Marginal<br />
Product.<br />
261 :<br />
198