Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...
Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...
Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
tak: pl. nem, kor, beosztás és szakképzettség. A <strong>statisztikai</strong> nómenklatúrák fontos csoportképző ismérvek:<br />
pl. a tevékenységek azonosítása a TEÁOR-on (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási<br />
Rendszere), a termékeké az ITJ-n (Ipari Termékek Jegyzéke), a METJ-n (Mezőgazdasági, Erdészeti Termékek<br />
Jegyzéke), az ÉJ-n (Építményjegyzék), a SZATJ-n (Számítástechnikai Alkalmazási Termékek<br />
Jegyzéke) a szolgáltatásoké pedig a Szolgáltatások Jegyzékén (SZJ) alapul. Ismert nomenklatúra továbbá<br />
a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR).<br />
Fontos szempont a csoportosítás során, hogy az adatok egyértelműen besorolhatók legyenek. Ez annyit<br />
jelent, hogy valamennyi egyed egy és csak egy csoportba kerülhet. Egy <strong>statisztikai</strong> sokaság egyidejűleg<br />
több ismérv szerinti csoportosítását kombinatív csoportosításnak hívjuk. A <strong>statisztikai</strong> adatok feldolgozásának<br />
– a csoportosítás mellett – gyakorta alkalmazott másik elemi módszere az összehasonlítás.<br />
Az összehasonlítás <strong>statisztikai</strong> adatok egymás mellé rendelését jelenti elemzési célból. Az összehasonlítással<br />
a mindennapi életünkben gyakran találkozunk, és szinte semmilyen megállapítást nem teszünk nélküle.<br />
Összehasonlíthatónak tekintjük azokat az adatokat, amelyek csak olyan tényezők miatt térnek el<br />
egymástól, amelyeknek a szerepét éppen kutatjuk. A <strong>statisztikai</strong> adatok valamilyen ismérv szerinti felsorolását<br />
<strong>statisztikai</strong> sornak nevezzük. A sorok csoportosítás eredményeként, vagy összehasonlítás céljából<br />
állíthatók elő. Az azonos fajta adatokból álló <strong>statisztikai</strong> sorok – amelyek általában csoportosító vagy<br />
összehasonlító sorok – az ismérvek típusai szerint is osztályozhatók. Így beszélhetünk időbeli, minőségi,<br />
mennyiségi és területi <strong>statisztikai</strong> sorokról. A különböző fajta, de egymással összefüggő adatokat tartalmazó<br />
sort leíró sornak nevezzük. Az álló sokaság (stock) adatait tartalmazó idősor az ún. állapot idősor,<br />
melynek jellemzője, hogy minden megfigyelt adata egy eszmei időponthoz tartozik, valamint ez a sor<br />
csak összehasonlító jellegű <strong>statisztikai</strong> sor lehet. A mozgó sokaságot tartam idősorral tudjuk szemléltetni.<br />
A tartam idősor sajátossága, hogy a <strong>statisztikai</strong> adatok a sokaság flow-jellegéből adódóan mindig időtartamhoz<br />
kötődnek, adatai így akár összesíthetők is. A <strong>statisztikai</strong> sorok változatait az alábbiakban foglaljuk<br />
össze:<br />
Statisztikai sorok csoportosítása<br />
Azonos fajta adatokat tartalmazó sorok Különböző fajta adatokat tartalmazó sorok<br />
Összehasonlító sor Csoportosító sor Leíró sor<br />
Idősor Területi sor Minőségi sor Mennyiségi sor<br />
Állapot Tartam Gyakorisági Értékösszeg<br />
A <strong>statisztikai</strong> alapfogalmak áttekintése után röviden tárgyaljuk a viszonyszámok számítását és a grafikus<br />
ábrázolást.<br />
Viszonyszámnak nevezzük két egymással kapcsolatban álló <strong>statisztikai</strong> adat hányadosát.<br />
A viszonyszám képlete:<br />
A<br />
V=<br />
B<br />
ahol:<br />
A – a viszonyítás tárgya,<br />
B – a viszonyítási alapja, más néven bázisa.<br />
A viszonyszámok legfontosabb fajtái:<br />
intenzitási,<br />
megoszlási,<br />
koordinációs,<br />
15