Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...

4-6. tábla: Feltételes megoszlási viszonyszámok (oszlop szerint)
„A”
ismérv
változatai
A 1
11 / 1
A 2
21 / 1
„B” ismérv változatai
B 1 … B b … B 0
Öszszesen
f O … f1 / O … f1 / O S1 / n
b b
o o
f O … f2 / O … f2 / O S2 / n
b b
o o
… …
A a
a1/
1
f O … f / O … f / O S / n
ab b
ao o
… …
A s
s1/
1
Öszszesen
„A”
ismérv
változatai
f O … f / O … f / O S / n
sb b
so o
1 … 1 … 1 1
Feltételes megoszlási viszonyszámok (sor szerint)
A 1
11 / 1
A 2
21 / 2
„B” ismérv változatai
B 1 … B b … B 0
a
Öszszesen
f S … f1 / S 1 … f1 / S 1 1
b
f S … f2 / S2 … f2 / S2 1
b
… …
A f 1 / S … f / S … f / S 1
a
a a
ab a
o
o
ao a
… …
A s
s1 / s
Öszszesen
f S … f / S … f / S 1
1 /
sb s
so s
O n … O / n … O / n 1
A fenti viszonyszámok segítségével már jellemezhetőek az ismérvek között kapcsolatok. Amennyiben a
megoszlási viszonyszámok homogének, egyenletes eloszlásúak, vagy a feltételes megoszlási viszonyszámok
soronként, illetve oszloponként azonosak, akkor nincs számottevő kapcsolat az ismérvek között.
A sztochasztikus kapcsolat vizsgálatához a legcélravezetőbb az, ha a – feltételezésünk szerint – ok szerepét
játszó ismérv szerinti csoportokban az okozat szerinti megoszlást vizsgáljuk. Ha az oknak tekinthető
ismérv változatait a tábla oldalrovatában, az okozatnak tekinthetőét a fejrovatban helyezzük el, akkor a
tábla sorai fogják mutatni az ok szerinti csoportokban, az okozat szerinti megoszlást.
A sztochasztikus kapcsolatot a tábla utolsó, összesen sorában, illetve a felette lévő sorokban szereplő
megoszlások összehasonlításával mutathatjuk ki. Ha az ok szerinti csoportokban (a tábla soraiban) számított
megoszlások különböznek egymástól, és ilyenkor természetesen az egész sokaságra jellemző (az ösz-
b
o
s
215