Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...
Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...
Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
k<br />
∑<br />
r<br />
fx i i<br />
i= 1 mr<br />
=<br />
n<br />
Ha a r=1, az ún. elsőrendű momentum a számtani átlag, m1= x.<br />
Definiálható valamely tetszőlegesen megválasztott „a” értékre vonatkozó r-ed rendű momentum is, ha<br />
a = x,<br />
akkor ez az r-ed rendű centrális momentum súlyozott esetben:<br />
r<br />
fi( xi − x)<br />
i= 1 mr( c)<br />
=<br />
n<br />
Az első rendű centrális momentum, m1( c) 0<br />
2<br />
másod rendű centrális momentum megegyezik a szórásnégyzettel. m2( c ) = σ .<br />
Empirikus eloszlástípusok. Az aszimmetria és a ferdeség mérésére szolgáló mutatók<br />
k<br />
∑<br />
= , mivel az átlagtól mért eltérések algebrai összege 0. A<br />
A gyakorisági eloszlások elemzése a gyakorisági görbe alakjának vizsgálatát jelenti. Az empirikus eloszlást<br />
jellemző grafikus ábrát, a hisztogramot, illetve gyakorisági poligont, összehasonlítjuk a normális eloszlás<br />
szimmetrikus gyakorisági görbéjével. A gyakorisági poligon felrajzolása során az osztályközepeknél<br />
felmért gyakoriságok pontjait (ezek a hisztogramok oszlopközepének felelnek meg) összekötjük. Az<br />
ún. egymóduszú eloszlás esetében, azt vizsgáljuk, hogy az empirikus eloszlásunk szimmetrikusnak tekinthető-e,<br />
vagy a görbe, valamelyik széle felé jobban elnyúlik. Ez utóbbi esetben jobb, vagy bal oldali<br />
aszimmetriáról beszélünk. A gyakorisági görbe alakjáról a grafikus ábra és a középértékek nagyságrendje<br />
már tájékoztat. Szimmetrikus tekinthető empirikus eloszlások esetén a számtani átlag, a medián és a<br />
módusz értéke közel azonos.<br />
Jobb oldali aszimmetriánál az említett három középérték közül a módusz értéke a legkisebb, bal oldali<br />
aszimmetriánál pedig a számtani átlagé. Jobb oldali aszimmetriájú eloszlás esetén, a görbe a csúcspontját<br />
valamilyen alacsonyabb i x értéknél veszi fel, a magasabb x i értékek felé haladva a gyakoriságok egyre<br />
kisebbek lesznek, a görbe hosszan elnyúlik. Bal oldali aszimmetriánál természetesen fordított a helyzet,<br />
amint az alábbi ábra mutatja.<br />
f<br />
Jobb oldali<br />
Mo Me x<br />
Mo 〈 Me 〈<br />
x<br />
Jobboldali aszimmetria<br />
X<br />
f<br />
Mo = Me =<br />
x<br />
Szimmetrikus eloszlás<br />
2-1. ábra: Szimmetrikus és aszimmetrikus eloszlások<br />
X<br />
f<br />
Mo 〉 Me 〉<br />
x<br />
Baloldali aszimmetria<br />
Bal oldali<br />
xMe Mo<br />
Az aszimmetria mérésére használt mutatószámok közös jellemzője, hogy dimenzió nélküliek, értékük<br />
nulla, ha az eloszlás szimmetrikus, és előjelük jelzi a jobb- és baloldali aszimmetriát.<br />
A Pearson-féle A mutató:<br />
x−Mo A =<br />
σ<br />
A számtani átlag és a módusz értékének azonossága esetén a mutató értéke 0, ami jelzi a szimmetriát. A<br />
mutató pozitív előjele a jobb oldali, negatív előjele a bal oldali aszimmetriát mutatja. A mutatónak nincs<br />
felső korlátja, tehát a mutatószám értéke nem utal közvetlenül az aszimmetria mértékére.<br />
Az aszimmetria mérésére szolgáló F-mutató:<br />
X<br />
32