03.05.2013 Views

Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...

Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...

Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

k<br />

∑<br />

r<br />

fx i i<br />

i= 1 mr<br />

=<br />

n<br />

Ha a r=1, az ún. elsőrendű momentum a számtani átlag, m1= x.<br />

Definiálható valamely tetszőlegesen megválasztott „a” értékre vonatkozó r-ed rendű momentum is, ha<br />

a = x,<br />

akkor ez az r-ed rendű centrális momentum súlyozott esetben:<br />

r<br />

fi( xi − x)<br />

i= 1 mr( c)<br />

=<br />

n<br />

Az első rendű centrális momentum, m1( c) 0<br />

2<br />

másod rendű centrális momentum megegyezik a szórásnégyzettel. m2( c ) = σ .<br />

Empirikus eloszlástípusok. Az aszimmetria és a ferdeség mérésére szolgáló mutatók<br />

k<br />

∑<br />

= , mivel az átlagtól mért eltérések algebrai összege 0. A<br />

A gyakorisági eloszlások elemzése a gyakorisági görbe alakjának vizsgálatát jelenti. Az empirikus eloszlást<br />

jellemző grafikus ábrát, a hisztogramot, illetve gyakorisági poligont, összehasonlítjuk a normális eloszlás<br />

szimmetrikus gyakorisági görbéjével. A gyakorisági poligon felrajzolása során az osztályközepeknél<br />

felmért gyakoriságok pontjait (ezek a hisztogramok oszlopközepének felelnek meg) összekötjük. Az<br />

ún. egymóduszú eloszlás esetében, azt vizsgáljuk, hogy az empirikus eloszlásunk szimmetrikusnak tekinthető-e,<br />

vagy a görbe, valamelyik széle felé jobban elnyúlik. Ez utóbbi esetben jobb, vagy bal oldali<br />

aszimmetriáról beszélünk. A gyakorisági görbe alakjáról a grafikus ábra és a középértékek nagyságrendje<br />

már tájékoztat. Szimmetrikus tekinthető empirikus eloszlások esetén a számtani átlag, a medián és a<br />

módusz értéke közel azonos.<br />

Jobb oldali aszimmetriánál az említett három középérték közül a módusz értéke a legkisebb, bal oldali<br />

aszimmetriánál pedig a számtani átlagé. Jobb oldali aszimmetriájú eloszlás esetén, a görbe a csúcspontját<br />

valamilyen alacsonyabb i x értéknél veszi fel, a magasabb x i értékek felé haladva a gyakoriságok egyre<br />

kisebbek lesznek, a görbe hosszan elnyúlik. Bal oldali aszimmetriánál természetesen fordított a helyzet,<br />

amint az alábbi ábra mutatja.<br />

f<br />

Jobb oldali<br />

Mo Me x<br />

Mo 〈 Me 〈<br />

x<br />

Jobboldali aszimmetria<br />

X<br />

f<br />

Mo = Me =<br />

x<br />

Szimmetrikus eloszlás<br />

2-1. ábra: Szimmetrikus és aszimmetrikus eloszlások<br />

X<br />

f<br />

Mo 〉 Me 〉<br />

x<br />

Baloldali aszimmetria<br />

Bal oldali<br />

xMe Mo<br />

Az aszimmetria mérésére használt mutatószámok közös jellemzője, hogy dimenzió nélküliek, értékük<br />

nulla, ha az eloszlás szimmetrikus, és előjelük jelzi a jobb- és baloldali aszimmetriát.<br />

A Pearson-féle A mutató:<br />

x−Mo A =<br />

σ<br />

A számtani átlag és a módusz értékének azonossága esetén a mutató értéke 0, ami jelzi a szimmetriát. A<br />

mutató pozitív előjele a jobb oldali, negatív előjele a bal oldali aszimmetriát mutatja. A mutatónak nincs<br />

felső korlátja, tehát a mutatószám értéke nem utal közvetlenül az aszimmetria mértékére.<br />

Az aszimmetria mérésére szolgáló F-mutató:<br />

X<br />

32

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!