Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...

Az egyetértési - mutató:
A döntést hozók véleményegyezését a W-mutatóval jellemezhetjük.
0 ≤ W ≤ 1
W
=
C
C
max
m
∑
j =
2
12
=
m
( C j − C )
1
3 ( n − n)
Az egyetértési – mutató értéke teljes egyetértés esetén 1, teljes egyet nem értés esetén pedig nulla.
A részleges egyetértés esetében a mutató nulla és egy között vesz fel értékeket és minél közelebb
van az egyhez, annál nagyobb az egyetértés a bírálók között.
277
A Kendall-féle rangkonkordancia-mutató (W) szignifikanciavizsgálata F
A W szignifikancia vizsgálata során a W=0 nullhipotézist vizsgáljuk, vagyis azt, hogy nincs korreláció a
vizsgált rangsorok között. Az alternatív hipotézis esetén nem a véletlennek tekintjük a W adott és nullánál
nagyobb értékét, hanem az egyetértésnek.
A teszteljárás a W-mutató négyzetes khi-négyzet mutatójára (χ2) épül. A vizsgálat során alkalmazott hipotézis-rendszer:
2
H0:
χ = 0
2
H1:
χ > 0
A nullhipotézis teljesülése esetén a W-mutató χ2-eloszlást követ, (n-1) szabadságfokkal. Vagyis:
χ = mn ( − 1) W
2
empirikus
Ennek ismeretében a hipotézisellenőrzés könnyen elvégezhető:
1) Meghatározzuk az empirikus χ 2 értéket (χ 2 empirikus).
2) Kikeressük a χ 2 -eloszlás választott szignifikancia-szinjéhez (alapeset 5%, 0,0500) tartozó kritikus értéket,
2
( n−1) χkritikus ahol a szabadságfok: (n-1) vagy meghatározzuk a p-értéket, az empirikus szignifikancia értéket.
3) Amennyiben az általunk számított érték kisebb mint a kritikus érték,
χ < χ
2 2
empirikus
( n−1) kritikus
úgy a nullhipotézist, ellenkező esetben:
χ ≥ χ
2 2
empirikus
( n−1) kritikus
az alternatív hipotézist fogadjuk el.
276
Kerékgyártó Györgyné – Mundruczó György [1995]: Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben. 2. átdolgozott
kiadás. Aula Kiadó. Budapest. 65-67.
277
Kindler József-Papp Ottó [1977]: Komplex rendszerek vizsgálata. Összemérési módszerek. Műszaki Könyvkiadó.
180-181.
2
222