Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...
Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...
Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
h =<br />
n<br />
∑<br />
i= 1<br />
n<br />
∑<br />
i= 1<br />
Ha nincs konstans a lineáris regressziós modellben (b0=0), akkor a Béta-eloszlás alapján számított kritikus<br />
érték:<br />
α α<br />
h = 4(1 −β )<br />
Ahol α a szignifikancia-szint, általában 5%<br />
Ha h h α<br />
> , akkor a nullhipotézist elvetjük, vagyis heteroszkedasztikus a modell, ellenkező esetben ha:<br />
h h α<br />
< homoszkedasztikus.<br />
212<br />
Ha van konstans a lineáris regressziós modellben F (b0≠0), akkor a Béta-eloszlás alapján számított kritikus<br />
érték:<br />
α α<br />
h = 4β<br />
Ha h h α<br />
< , akkor a nullhipotézist elvetjük, vagyis heteroszkedasztikus a modell, ellenkező esetben ha:<br />
h h α<br />
> homoszkedasztikus.<br />
A következőkben közöljük a Harrison M. J. által kidolgozott Béta-eloszlás kritikus értékeit a Szroeter<br />
213<br />
teszthez, 5%-os szignifikancia-szinten, ha a lineáris regressziós egyenes konstanst is tartalmaz. F A Béta-eloszlás<br />
kritikus értékeit, 5 %-os szignifikancia szinten a táblázat (szroeterteszt.xls parancsfáj munkafüzetében<br />
Béta 5%) a mintaelemszám (n=8-100) és a regressziós paraméterek függvényében közli<br />
(m=k+1=2, 3, 4, 5, 6.).<br />
Becslés az F-eloszlás felhasználásával<br />
A próbafüggvény az előzőekből ismert:<br />
h =<br />
n<br />
∑<br />
i= 1<br />
n<br />
∑<br />
i= 1<br />
A hipotézis teszteléséhez, tehát a Béta-eloszlás használható, azonban a kritikus értékeket az F-eloszlás<br />
segítségével is fel lehet írni. A kritikus érték meghatározásának lépései:<br />
1. Az F-eloszlás szabadságfoka (r):<br />
3(n − k −1)(n− k + 2)<br />
r = −1<br />
2(n −k−1) 2. A Béta-eloszlás kritikus értékét közvetett módón az F-eloszlásból származtatjuk:<br />
α 1<br />
β = α<br />
1+ F(<br />
r,r)<br />
Ahol:<br />
α<br />
β = a Béta-eloszlás kritikus értéke α szignifikancia-szint mellett<br />
he<br />
2<br />
i i<br />
e<br />
2<br />
i<br />
he<br />
F( r,r)<br />
α = az F-eloszlás kritikus értéke α szignifikancia-szint mellett, ahol a számláló és a nevező sza-<br />
badságfoka egyaránt r.<br />
3. Meg kell határozni a Béta-eloszlás kritikus értéke ismeretében a *<br />
h α 214<br />
értéket F , vagyis a próbafüggvényhez<br />
rendelhető kritikus értéket. Ezt az előzőekben leírtak szerint két módon tehetjük meg F<br />
212<br />
Ez az általánosabb és gyakoribb eset.<br />
213<br />
M. J. Harrison [1982]: 165.<br />
214<br />
A * azt jelöli, hogy az F-eloszlás felhasználásával becsültük a Béta-eloszlás kritikus értékeit, tehát nem az eredeti<br />
Béta-eloszlást használtuk fel.<br />
215<br />
M. J. Harrison [1982]: i. m. 161.<br />
180<br />
2<br />
i i<br />
e<br />
2<br />
i<br />
215 :