Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...
Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...
Excel parancsfájlok felhasználása a statisztikai elemzésekben Írta ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A program közli az A2 optimális értékét is, (ahol az R 2 a legnagyobb) és ezt *-gal jelöli, CES függvény<br />
logaritmizált (lny_becs*) és transzformált, eredeti (y_becs*) értékeit, az eredeti adatok és a CESfüggvény<br />
alapján számított REZIDUUM NÉGYZET* értékeket. A K oszlopban a CES paramétereket *<br />
megjelöléssel másodikként sorolja fel.<br />
A feldolgozható legnagyobb adatállomány esetében a megfigyelések száma 500, ezért a számított paraméterek<br />
egy része az 501. sorban található.<br />
Az ábra munkalapon az eredeti, és a becsült (CES) adatok ábráját is meg lehet tekinteni.<br />
3 Módszer CES3.xls<br />
A módszer alkalmazásához szükség van a munkaerő (v) és az állóeszköz (r) árára is. Feltételezzük, hogy<br />
a CES függvény folytonos és létezik az elsőrendű és másodrendű parciális deriváltja. Az elsőrendű parciális<br />
derivált [a határtermelékenység] pozitív, ami azt jelenti, hogy a megfelelő termelési tényező növelésével<br />
a termelés is nő. Ez a feltétel a termelési függvény növekvő jellegére utal. A parciális deriváltakat<br />
meghatározva, bizonyítható, hogy a CES termelési függvénynél, az élőmunka és a holtmunka határtermelékenységének<br />
hányadosa, a helyettesítési határarány s1:<br />
p+ 1<br />
v 1−A ⎛ 2 x ⎞ 2<br />
= s1<br />
= ⎜ ⎟<br />
r A2 ⎝ x1<br />
⎠<br />
A helyettesítési határarány – nyereség maximum esetén – a tényezőváltozók árának arányával v/r egyenlő.<br />
Ahol a még nem ismert jelölés:<br />
r = az egységnyi állóeszköz-tényező ára, ami pl. az állóeszköz állomány megtérülési rátája, annak a kamatlábnak<br />
a meghatározására szolgál, amely egyszeri megtérülést biztosít az élettartamon belül, ez a belső<br />
kamatláb. A belső kamatláb megmutatja, hogy mekkora az a kalkulatív kamatláb, amely mellett a beruházás<br />
egyszeri és a működés folyamatos költségei a bevételekből éppen egyszer térülnek meg az élettartam<br />
alatt. Helyettesíthetjük a belső kamatlábat az eszközhatékonyság vagy a kibocsátás (termelés) növekedési<br />
ütemével, vagy az állóeszközök nettó értékére jutó amortizációval, vagy az állóeszközök nettó<br />
értékére jutó amortizációnak az egyéb tiszta jövedelmi elemekkel növelt tömegével.<br />
E feltételek mellett a CES termelési függvényre a következő segéd függvényt írhatjuk fel. A fenti egyenletet<br />
logaritmizálva:<br />
v 1−A ⎛ 2 x ⎞ 2<br />
ln = ln + ( p + 1) ln ⎜ ⎟<br />
r A2 ⎝ x1<br />
⎠<br />
az A2 és a p meghatározható.<br />
Legyen:<br />
Ekkor:<br />
=<br />
1−A 2<br />
e0ln A2<br />
e = p+ 1<br />
1<br />
1<br />
A =<br />
1+<br />
e<br />
p= e1− 1<br />
2 e0<br />
Az A2 és p ismeretében a CES függvény becsülhető.<br />
Látható, hogy a becsléshez szükség van a munkaerő és az állóeszköz ár adatokra is.<br />
⎧ 1<br />
-P -P ⎫<br />
lny= lnh+ e v⎨[ − ]ln ⎡A2x 2 + (1- A 2)x⎤ 1 ⎬+<br />
u<br />
p ⎣ ⎦<br />
⎩ ⎭<br />
1<br />
-P -P<br />
W = [ − ]ln⎡A2x 2 + (1-A 2)x ⎤ 1<br />
p ⎣ ⎦<br />
lny = lnh + e<br />
vW+<br />
u<br />
210