Dimensiuni ale limbajului n context carceral
Dimensiuni ale limbajului n context carceral
Dimensiuni ale limbajului n context carceral
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
CSODAORIENTÁLTSÁG ÉS SZÖVEGSZERŰSÉG AZ ÁRPÁDHÁZI NŐI SZENTEK<br />
LEGENDÁIBAN<br />
Szilágyi Anna Rózsika<br />
Coordonator ştiinţific: prof. dr. Gábor Csilla<br />
Secţiunea: Literatură şi societate (premiul III)<br />
Dolgozatom címe: Csodaorientáltság és szövegszerűség az Árpádházi női szentek legendáiban. Három<br />
legendát választottam alapul: Dietrich von Apolda: Szent Erzsébet élete, Névtelen ferences szerző: Szent<br />
Kinga krakkói hercegnő élete és csodái és Garinus de Giaco: Szent Margit élete. Nem törekszem behatóbb<br />
stilisztikai elemzésre, így az említett legendák egy-egy fordítását használom.<br />
Dolgozatomban utalok néhány középkorban megjelenő csodaértelmezésre. Ezt követően A szent<br />
látnoki képességeit bizonyító csodák fejezetben vizsgálom a megfelelő csodatörténetek egymáshoz való<br />
viszonyát, valamint ebből következő bonyolultsági fokukat.<br />
Csodaértelmezések a középkorból…a középkor fényében<br />
A középkor egyfelől a ,,fény százada”, 1 másfelől állandó jelzője a ,,sötét”. A második<br />
meghatározáspróbálkozás előítéletként értékelendő a felvilágosodás részéről. Ez a jelző, amelyet<br />
megpecsételésül használtak a letűnt korszakot figyelve, elsődlegesen az e korszak minden színterét<br />
meghatározó vallásos értékrendszernek szólt. Ebben látták a felvilágosodás nagyjai a rációcentrikus emberi<br />
kiteljesedés nagy akadályát.<br />
A középkor tudományos gondolkodásmódját, világképét a geocentrikus felfogás hatja át. Ez nem<br />
mentes az állandóság, a megváltoztathatatlanság biztosnak vélt képzeteitől. Ennek szinte törvényszerű<br />
következménye a tradíció, szertartás szigorú formáinak statuálása, valamint a szent helyek, ereklyék,<br />
szimbólumok kultusza. 2 Nyilván ez a geocentrikus tudományos felfogás, valamint ennek a társadalom egyéb<br />
szintjeire is kiható elemei nem kezelhetők egyértelműen egyfajta merev, szoborszerű, eseménymentes<br />
történésegész biztosítékaiként. A középkor világlátása ennél sokkal árnyaltabb. Ezen árnyaltság<br />
előzményeiként értelmezhetők az ókor és a középkor határvonalára, illetve e két korszak elválasztópontjára<br />
utaló történések. Ilyen vonatkozásban értékelendő például a konstantini fordulat, 1 a Nyugat-Római Birodalom<br />
társadalmi berendezkedésének átalakulása, stb. A merev pontossággal meghatározott 476-os évszám, mint a<br />
középkor kezdete, valamint a többször újraértelmezett, más-más eszmei, eszményi centrumokat képező,<br />
,,Krisztuskövetésnek” nevezett mozgalomcsoportok e majdnem évezrednyi időszakot is meghatározó belső<br />
1<br />
GÁBOR Csilla, Krónikák és legendák – néhány olvasási szempont = Uő (szerk.), Magyar krónikák és legendák,<br />
Kolozsvár, Polis Könyvkiadó, 2000, 5.<br />
2<br />
KLANICZAY Tibor, Középkor = Uő, A múlt nagy korszakai, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1975, 67.
Change language