A magyar ember

A cintányér (pontosabban: réztányér, minthogy agyagának 80%-a réz) két egyforma méretűkerek fémlap, amelyet domborúra készítenek, hogy a két tányér csupán a szélén érintkezzen.„A világhírű ázsiai réztányér éppúgy török eredetű, mint európai rokonai. Európával aréztányért a hunok, az avarok és a magyarok ismertették meg” (Darvas Gábor).- III. A húros hangszercsalád (chordofon hangszerek családja) igen szerteágazó. A kínaiak ahúros hangszereket selyemből készült húrjai miatt a selyemből készített hangszerek közésorolták. Ide a pengetős és vonós hangszerek tartoznak. Az ilyen hangszereken való játszás akínai iskolákban kötelező tantárgy volt.A lantfélékre jellemző az ovális vagy kerekdedebb, félbevágott nagyobb méretű lopó- vagykobaktökre emlékeztető hangszekrény. Első ilyen hangszerek tök-kobakból (nem amerikainövény!) készültek ezért ezt a formát sokáig megtartották. E belső- és kelet-ázsiai hangszerekmindegyike rendelkezett nyakrésszel, melyek fölött a húrok helyezkedtek el. Ezek Belső-Ázsiában sokhúrúak voltak, nyugat felé közeledve a húrok száma csökkent.A tambura (primtambura, tambora, timbura, tamburica, tamburabőgő stb.) kis testű és hosszúnyakú pengetős hangszer belső-ázsiai – kelet-turkesztáni – eredetű. Valaha e hangszereketnemcsak pengették, hanem „verték” is; a hangszerjátékos tenyerével és ujjaival ritmuskíséretetadott az énekhez. Ilyen tambura-szerű 4 húros hangszerünk egészen a XIX. századigmegmaradt tökcitera néven. Tamburaszerű hangszer az ujguroknál a tambur, a koboz és adutár, a mongoloknál a sansian, a kazakoknál a dumbra és a tádzsikoknál a dombrata és adumbrak. E változatból fejlődött ki az európai gitár, a mandolin, a buzuki és sok máshangszer.A lantféléket automatikusan „arab eredetűeknek” tartják, holott ők is a perzsáktól örököltékés átadták Európának. A koboz szó ősi török eredetű; névváltozásai sokféle hangszertjelölnek, így a moldvai csángók kobzáját, a kazakok kobizát, a kirgizek komuzát vagy akár azoszmán törökök kopuzát vagy kobuzát. A kobozt Anonymus is említi a Gesta 46-ik fejezetében.Ősi változata a csángóknál maradt meg. Rövid nyakú változata a kínai bípa, amelyetmár a Tang-kori ábrázolások ismernek. A bípa alakja szinte teljesen megegyezik a csángókma is használt kobozával. A finnugor népeknél a török népektől átvett sankultapot találjuk. Akobozról Magyarországról már a XIV. századból is származik adat. Az 1326-os okmányokmér ismernek kobzos neveket („Johannes dictus Kobzus”), majd Tinódi Lantos Sebestyén(1505-1556) saját kezűleg rajzolt címerében egy kaukázusi hosszabbnyakú kobozféle látható.A tamburák és a kobozok húrjait kvintekre és kvartokra hangolják, amelyekkel a pentatonének jól kísérhető.100