A magyar ember

A magyarok ősei a testet és a lelket megkülönböztették; erre utal, hogy létezett külön szó alélekre és e kifejezés bizonyos kapcsolatban áll a lehelettel. A lélek továbbélésére utalnak ahalotti torok és a temetési szertartások. Őseink szép mítosza volt, hogy a születésre váróklelke a túlvilágon az életfa ágán lakozik, onnét száll le a földi létbe, és a test halála után odatér vissza. Ezért megkülönböztették a testlelket, amely a testben levő minden élettani,szellemi, érzelmi és értelmi működés fogalma, a szabadlelket, ami az egyénnek a testen kívülimegjelenési formája, második énje, amely alkalmilag el is válhat a testtől, az álomlelket,amely az embernek nem cselekvő állapotában (álmában) mutatkozik meg, a halotti lelket,amely a halál után a föld alatti másvilágon tartózkodik, valamint a fejlelket, amely az emberfejében fészkel. E lélek-hit népünkben a mai napig él; ha meghal valaki, az ablakokatkinyitják, hogy megkönnyítsék a lélek távozását. Eger környékén fekete kendőt borítanak atükörre, hogy a halott abban ne lássa meg magát, és az órát megállítják, hogy a lélek vissza netérjen. A halott mellé odahelyezték használati tárgyait és pénzét. Szeged környékén egy öregcsizmadia fiának lelkére kötötte, hogyha meghal, egy botot és egy négykrajcárost tegyenmellé a koporsóba, mert a hídpénzt majd követelni fogják a mennyország hídján.Voltak őseinknek szent helyei, ahol imádkoztak, esetleg kérték a természet erőit jó termésre,esőre vagy másra. Az áldozatok bemutatásáról már Anonymustól is szerezhetünk ismereteket:„Tarcal hegyén kövér lóval áldoztak” és Ungvárt bevévén „a halhatatlan isteneknek nagyáldozatokat mutattak be”. Áldozatokról a Kínai Évkönyvek a hsziungnúkkal kapcsolatban istesznek említést. Nagy eseményekkor fehér lovat áldoztak a Főistennek. Az áldozatok csökevényesmaradványa az, amikor italozás előtt parasztjaink a pálinkából ujjukkal néhány cseppeta földre fröccsentenek. Ősi ázsiai színes- és egységes hitvilágunk csökevényei a magyarnép képzeletében élő, a mesterségüket tanuló garabonciások, hazajáró halottak és gonoszkísértetek, „tudományosok”, halottlátók, embert és állatot megrontó boszorkányok és bábaboszorkányok.117