11.07.2015 Views

A magyar ember

A magyar ember

A magyar ember

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

szavaknak dallami kivetődése, ahol az első és a harmadik szótag rövid, de a második hosszú(„kanális”, „búbánat”, „diófa” stb.). A török és <strong>magyar</strong> zenevilágban ezek a nyelvi eredetűritmusok e népek közötti kapcsolatot tükrözi.4. Néhány általános keleti stílusjegy: a tempó és előadásmódban a rubato (szabadon) és aparlando (elbeszélve). Az elbeszélve előadott <strong>magyar</strong> népdalok az ősi belső-ázsiai előadásmódnaka továbbélését tükrözik. A keleti dallamokra jellemző a díszítő hangok alkalmazása,amely lehet előke vagy paránytrilla. A glissando (csúszkálás) a kis szekund hangköznélkisebb távolságokon alapuló folyamatos mozgás, amely bizonyos távolságra levő zeneihangok között jön létre és különleges hangzást eredményez. Ez ázsiai szokás; Európábaninkább a kromatikus futamokat használják.5. Szűk hangterjedelmű dallamvilág a <strong>magyar</strong> népzene ősi rétegét képezi, e dallamok hangkészlete2-6 hang. Ez lehet: bichord, amely két nagy szekund terjedelmű dallam; ha e két hangnem szomszédos egymással, azt bitonnak nevezzük. A Trichord dallam hangjai általábannagy szekund távolságra állnak egymástól; ha nem egymás utáni hangokon történik az ének,ezt tritonnak nevezzük. A tetrachord hangsor olyan négy egymás utáni hangból áll, melyekszekundlépésekkel követik egymást; ha e hangok nemcsak szekond távolságra vannak, azttetratonnak nevezzük. A pentachord hangsor szekundlépésekkel építkezik és öt egymástkövető hangból áll; az ilyen hangsor kozmopolita, nem jellemzi a <strong>magyar</strong> népdalkincset. Ahexachord az ősi <strong>magyar</strong> szokásdallamok hangsora. Ez olyan hat tagból álló hangsor,amelyben a hangok szekundlépésekkel követik egymást. A <strong>magyar</strong> gyermekdalok mellett ősiregősénekeink is ebbe a kategóriába tartoznak. A <strong>magyar</strong> regősénekek ősiségét a dallamokhoztartozó szövegek is mutatják; ezek lehetnek „bőségvarázsló-”, „igéző-”, „legényt-leánytösszeregélő-” mondókák. E regősénekekben feltűnik a csodaszarvas, „mintha a régi pogányságlevegője áradna belőle, s mégis tele van keresztény elemekkel” – írja Kerényi György.6. A már említett pentatonia, mint zenei kifejezés, illetve szóösszetétel ötfokúságot jelent; akülönböző szűk hangterjedelmű hangsorok, illetve a kevés hangkészletű dallamelemektovábbfejlődéséből jött létre. Az általánosan ismert (anhemiton) pentaton hangsor nélkülözi afélhang (kis szekund) lépéseket. A pentatónia létrejöttének területén a különböző módonkifejlődött dallamvilág egy-egy hangsor típusára épülő melódiái alkalmazkodtak a különbözőnépek lelkivilágához, vérmérsékletéhez, beszédritmusához, s az ebből fakadó dallamalkotókészség olyan megjelenési formákat őrzött meg, melyek egy-egy népre vagy kultúrárajellemző dallamvilágot tükröznek. Az igazi” pentatónia hazája Belső-Ázsia, kialakulásánakideje: Kr.e. 2700. A kínai hagyomány szerint ilyenre hangolták a „sárga uralkodó harangjait”.A <strong>magyar</strong> népzene ősrétegének meghatározó részét alkotó pentaton dallamok eredete Belső-Ázsiáig követhető, s szervesen összefügg a <strong>magyar</strong>ság őstörténetével, lelkivilágával és életfilozófiájával.„Az ötfokúság a <strong>magyar</strong> lélek ősi, ösztönös zenei kifejezésmódja. Ezért nemtudta eltörölni európai hatás, beolvadás, vérkeveredés, s az újabb, többé-kevésbé idegenhatásokat magába fogadó műdal befolyása” (Kodály Zoltán).Az ősi kínai zenetudomány négyféle pentatont különböztet meg: a kínai- (han), a mongol-, atibeti- és a türk (ótörök) pentatont. A <strong>magyar</strong>ok zenevilága ez utóbbihoz tartozik. Ez az egészhangú (anhemiton) pentatónia további három típusra oszlik: a. „Terc”-pentatonra, ahol ahangsor fő hangjai terc távolságra helyezkednek el egymástól. A gyakrabban használt fő-hangokhoztársulnak azok a hangok, amely ötfokúvá egészítik ki a dallamot, illetve a hangsort; b.A „Szekund”-pentaton fő hangjai nagy szekund távolságra követik egymást (dó, re, mi),amelyet alul és felül a „szó” és a „lá” hangok egészítenek ki pentatonná. Az ilyen dallamokbelső-ázsiai eredetűek. c. „Kvart- és kvint-” pentaton Ázsia füves pusztáin keletkezett; a <strong>magyar</strong>népzene számára igen fontos és leggyakoribb. Ez a „tiszta kvart” vagy „tiszta kvint” (lare-mi,re-szó-lá, szó-dó-re). A skála fő hangjai kvart vagy kvint távolságra helyezkednek el.94

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!