A magyar ember

pumit. Hamarosan kiderült, hogy e két formától eltérő harmadik pásztorkutya jellegű egyedek– a mudik – is kereszteződtek szerte az országban. Az előbbi két kutyánál csendesebb, de aterelés vérében van és kevés tanítást igényel. Bátor, erős, rámenős kutya, házőrzésre is kiválóanalkalmas. Még vaddisznó-vadászaton is nagy hasznát veszik.III. Magyar vadászkutyákKutyáink őse, a farkas már a jégkorszak kezdetén falkába tömörült, értelmes vadász volt.Amíg az ember életmódjához hozzá tartozott a vadászat, kutyái is mint vadásztársak töltöttékbe szerepüket. Amikor az ember áttért a földművességre, a kutyák szerepe is bővült amellett,hogy megmaradt régi funkciója – a vadászat – is. Ősi vadászkutyáink nagy része ma is élőfajta, de már valamennyit nem használják vadászatra. A szelindekek, a hajtókutyák és a kopókmellett a vizslák és az agarak voltak a solymászáskor legszívesebben alkalmazott kutyák.Okos, engedelmes kutyák ezek, kitűnő szimattal rendelkeznek. Ezek terelték a háló felé afelrebbentett fürjet, a foglyot és ugrasztották ki vackából a nyulat.6. A magyar agár. Az ember mellé szegődött kutyák eleinte csak segítették az embert a vadelejtésében, s ennek fejében megkapták azt, amit az ember meghagyott. Mielőtt az ember azíjat és a nyilat megszerkesztette, vagy azzal egy időben már rendelkezett olyan gyors járású, aszáguldó vadnál is sebesebben futó kutyafajtával, amely megszerezte számára a zsákmányt.Ez a kutya lehetett az agár őse. A magyar agár eredetére vonatkozó feltevések szerint anépvándorlás folyamán Ázsiából Európába özönlő nagyállattartó lovas népek rendelkeztekagár típusú kutyákkal, melyeket futó vadak elfogására használtak. Az agár eredetét nemismerjük; legrégebbi emlékeik az egyiptomi és a babiloni kultúra idejéből származnak. Ahonfoglaló magyarok minden bizonnyal hoztak magukkal Európában eddig nem ismertagarakat. E kutya nemcsak kitűnő futó, hanem bátor, szívós fajta, futó nyúl, őz, szarvas sőtfarkas vadászatnál is eredményesen használták.7. A magyar vizsla (vagy simaszőrű magyar vizsla) őshonos magyar kutyafajta. Maistandardját 1982-ben fogadták el. A bozótos, sűrű, áttekinthetetlen terepen vadászó embersegítőtársa lehetett a jó orrú vizslák őse. A magyar vizsla zsemlesárga színű, könnyen ésgyorsan idomítható, a durva bánásmódot nehezen tűrő, igen intelligens, kiváló memóriájú ésjó kombinációs készségű magyar kutyafajta. Jó szimatú, jó vadmegállító- és elhozási hajlammalmegáldott a magyar vizsla. Valaha apróvadak vadászatára használták. Őse az Ázsiából amagyarokkal érkezett vadászkutyafajta volt, más kutatók szerint a magyaroknak a IX.században behozott keleti kopóját keresztezték a Kárpát-medencében talált kopókkal és ígyalakult ki a magyar vizsla. A magyar vizslát már a XI. században ismerték. Híres volt BalassiBálint magyar vizslatenyészete. Régi magyar közmondás úgy tartja, hogy ha az összes többivadászkutya ki is pusztulna, a vizsla valamennyit képes lenne helyettesíteni. Van a magyarvizslának egy drótszőrű változata is, amely középnagy, erős testalkatú, sárga drótszőrűvadászkutya. Intelligens, ragaszkodó és kiegyensúlyozott állat.8. Az erdélyi kopó (magyar kopó vagy pannón kopó). A mai erdélyi kopók őseiben amagyarok által behozott és az itt találtak kereszteződései. Leginkább Erdélyben terjedt el. Alóról való vadászat őseinknél is a kedvelt vadászati módok közé tartozott. A pannón kopókrólhivatalosan először csak a középkor elején hallunk, amikor Európa-szerte divatossá vált akopózás. Nevét egy 1237-ből származó oklevél is említi. A Bécsi Képes Krónika a magyarokőshazáját ábrázolva ilyen kopót ábrázol. Középnagy testű kopófajta, jóindulatú, bátor,szenvedélyes és kitartó vadászkutya, vadkeresésre és elhozásra egyaránt alkalmas. Kitűnőenhajt és eredményesen lefogja a vadat. Hajtás közben magas csengő hangot hallat, állóra ugat.Gazdájához ragaszkodik és azt meg is védi. Nagy magyar főurak (Mátyás király, a Rákócziak143