A magyar ember

More documents

Recommendations

Info

Őskrónikában pedig ezt olvassuk: „Keletről, a szkíták földjéről először a bolgár-törökök(hunok) érkeztek és telepedtek A Duna mentén, majd az oborok és a fehér ugorok következtek(ezek az avarok és a hozzájuk csatlakozott onogurok), később a fekete ugorok érkeztek (ezÁrpád népe)...” Ismert, hogy egy népen belül a „fehér” és a „fekete” csoport megkülönböztetésea belső-ázsiai népeknél gyakori. Ezt olvassuk Prokopiosznál a hunokról, a Nesztorkrónikábanaz ugorokról, Querfurti Brunónál az ungrikról és Aderamus Cabannensisnél amagyarokról. Csallány Dezsőnél pedig ezt olvassuk: „Két honfoglalásunk is volt, a 468-asBaján kagán népességével... a második honfoglalás 896-ban történt...”46
Az új hazaA Kárpát-medence a magyar honfoglalás előtt. Eurázsiában csak két olyan síkság van, amelymindig bő terméssel jutalmazza meg az ember fáradtságos munkáját: az egyik Mezopotámia,a másik a Magyar Alföld, illetve a Kárpát-medence. Amíg azonban Mezopotámiában a mezőgazdálkodáscsak öntözéssel lehetséges, addig a Kárpát-medence éghajlata öntözés nélkül is alegmegfelelőbb az emberi megtelepedésre. A környező területhez képest más éghajlati vidékeknövényei is megteremnek itt és jó termést hoznak. A Kárpát-medencében egymás mellettnő meg a déli származású búza és árpa, az amerikai meleg égövben kinemesített kukorica, anedves és hideg égövhöz szokott rozs és burgonya, a Perzsia tájairól származó kajszi és azőszibarack, a közép-ázsiai dinnye, a szubtrópusi paprika és a belső-ázsiai szőlő. A Kárpátmedencesíkságaival, hegyeivel és folyóival „tejjel-mézzel folyó Kánaán”, ahol a történelemfolyamán soha éhínség nem volt.A Kárpát-medence furcsa véletlen révén a hun-avar-magyar honfoglalásig egyetlen jelentősnépnek sem vált hazájává. A kőkori-, réz- és bronzkori Európában mindenütt megtelepedettautochton őslakosság mellett nem telepedtek itt meg a koravaskori hallastattiak és a késővaskorikelták. A mintegy 400 évig tartó római megszállás után a IV. század végén – névleg395 után – eltávoztak innen a római legionáriusok, a kereskedők és a földbirtokosok, majd átvonultaka langobardok, a szkírek, a gótok, a vandálok, a gepidák, a herulok és más „barbár”népek. Otthonra itt először a IV. század végén bejött hunok és az 568-ban, majd utána többhullámban beérkezett avarok találtak, akik e területről soha el nem távoztak, őket senki kinem űzte. Miután Nagy Károly hadai több hadjáratban legyőzték az avarokat, a dunántúliterületet a frank birodalomhoz csatolták. A Duna vonalától északra fekvő kisalföldi és felvidékirészekre morva földbirtokosok érkeztek, a Nyitráról elűzött Přibina morva herceg pedig aDunántúlon kapott hűbérbirtokot. A IX. század végén a Kárpát-medencébe érkező magyarokhárom politikai képződménnyel találták magukat szembe: Erdélyben és az Alföld kis részénbolgárok tartózkodtak, akik főleg a az erdélyi sóbányákat őrizték. A Kárpát-medenceészaknyugati területére morva birtokok nyúltak be, a Dunántúl, pedig a frank birodalom keletinyúlványához tartozott. Mindegyik politikai berendezkedés központja (Pliszka-Preszláv,Velehrad és Regensburg) a Kárpát-medencén kívül esett. A Kárpát-medence a magyarokbejövetelekor két különbözően fejlett részre oszlott: a Dunántúlra és az attól keletre fekvőrészekre. A magyarságnak minden itt maradt politikai, etnikai, vallási és gazdasági megosztottságotfel kellett számolni.- A honfoglalók lélekszáma. Őseink „rétegzett” társadalomban éltek, ami azt jelenti, hogy avezető réteg és a köznép között volt olyan szabadnak nevezett középréteg, – a vezérek és anemzetségfők katonai kísérete – amelynek lélekszáma a törzsök és nemzetségfők előkelőcsaládtagjainál jóval nagyobb, de a köznépnél kisebb volt. Az átlagosan 5 fős családhoz 20főnyi társult szolgaréteggel (fegyverhordozókkal, fegyverkovácsokkal, kézműiparosokkal ésparasztokkal stb.) is kell számolnunk. E számítás szerint egy-egy 35-40 nemzetségből állótörzshöz 50 ezernyi ember tartozott (egy nagycsaládhoz átlagosan 28 embert, egy nemzetséghezpedig 1100 embert számítunk). Mivel a magyarok hét törzséhez „törzs” nagyságban hozzávehetjük a 894-ben magyarokhoz szegődött 3 kabar „csoportot”, így a honfoglaláskor 10törzsnyi emberrel számolhatunk. E számítások alapján a honfoglaló magyarok lélekszáma500 000 körüli lehetett. Ezen ma általánosan elfogadott lélekszám-számítás mellett BartuczLajos, László Gyula és Kiszely István antropológiai, régészeti, topográfiai és demográfiaiszámításai alapján a honfoglalók lélekszámát 400-450 000 körülire becsülte, Túri-Kováts47
Page 3 and 4: KISZELY ISTVÁNA MAGYAR NÉP ŐSTÖ
Page 5 and 6: Székely-, csángó-, palóc-, bese
Page 7 and 8: BevezetésEgy népet (etnikumot) te
Page 9 and 10: Írott források, amelyekből ismer
Page 11 and 12: 2. Grúz források elsősorban a sz
Page 13 and 14: További bizánci forrás Nikolaosz
Page 15 and 16: A magyarok nevérőlA népneveket h
Page 17 and 18: nekünk nem ázsiai, hanem európai
Page 19 and 20: keresztény címzésű történetí
Page 21 and 22: 5. Az „Arvisura” (Igazszóláso
Page 23 and 24: Magyarországi Illés (Elias Hungar
Page 25 and 26: népével a Kárpát-medencébe ér
Page 27 and 28: A magyar őstörténet kulcsa: a be
Page 29 and 30: A hunok kultúrájáról- A hunok n
Page 31 and 32: embereknek írtak fel gyógyszereke
Page 33 and 34: Attila nagykirályAnnak az Attila-p
Page 35 and 36: A hun-magyar és a hun-székely „
Page 37 and 38: Tudomány, 1993/7) „a nemesi nemz
Page 39 and 40: kazárok által említett Levedi t
Page 41: edénybe bort öntenek és hozzáve
Page 44 and 45: koronáztatja magát; ez a német-r
Page 46 and 47: megkezdhettek tervezett felfedező-
Page 50 and 51: Attila pedig a nagycsaládos falusz
Page 52 and 53: A honfoglalás és a magyarság meg
Page 54 and 55: A magyar őstörténet és a honfog
Page 56 and 57: Közép-Ázsiából származnak, ah
Page 58 and 59: Az avarok nyelvéről edények talp
Page 60 and 61: [VI. század], Propópiosz [490-562
Page 62 and 63: A szkíták („szittyák”) és a
Page 64 and 65: - Szvatopluk Nagy Moráviája. „A
Page 66 and 67: A csángókMagának a „csángó
Page 68 and 69: nek” nevezik őket. A szabad jog
Page 70 and 71: kumisz, a kölesből erjesztett boz
Page 72 and 73: közben telepedett le. Kelet-európ
Page 74 and 75: A Kárpát-medencébe betelepített
Page 76 and 77: Máramarost lepték el. Nyomulásuk
Page 78 and 79: A török hadsereg utáni „dúlá
Page 80 and 81: A magyarság antropológiájaA honf
Page 82 and 83: kelet-balti elemek erősen keveredt
Page 84 and 85: A magyarok európai megítélése
Page 86 and 87: kergekórjánál (coenurosis) e sz
Page 88 and 89: A sors mostohán bánt rovásemlék
Page 90 and 91: A magyar népzene és annak eredete
Page 92 and 93: Ez volt az a kor, amikor kutatóink
Page 94 and 95: kínai Zhang Rei a Kína területé
Page 96 and 97: szavaknak dallami kivetődése, aho
Page 98 and 99:
- Ünnepi dalok, rítusénekek, kö
Page 100 and 101:
Ősi magyar népi hangszerek eredet
Page 102 and 103:
A cintányér (pontosabban: réztá
Page 104 and 105:
megértették, hogy ősi néptánc-
Page 106 and 107:
3. Rábaköz. Jellemző a verbunk (
Page 108 and 109:
garoficát és az oficeraszkát. P
Page 110 and 111:
108
Page 112 and 113:
Kr. utáni VIII. századból szárm
Page 114 and 115:
A magyarok ősvallásának kutatás
Page 116 and 117:
mos, megbántja a Nagyboldogasszony
Page 118 and 119:
A magyar hiedelemvilág „csudála
Page 120 and 121:
Ősköltészetünkről és a magyar
Page 122 and 123:
népköltészet a világ leggazdaga
Page 124 and 125:
Őseink játékaiA játék a művé
Page 126 and 127:
Őseink „szent” állatai: a tur
Page 128 and 129:
A griffA griff biológiailag két
Page 130 and 131:
és különleges életerővel bír.
Page 132 and 133:
alkalmából a keleten maradt magya
Page 134 and 135:
A „lovas kultúráról”. A lova
Page 136 and 137:
Szürkemarha-exportunk a XIV. száz
Page 138 and 139:
A juhok tenyésztését teje, húsa
Page 140 and 141:
A sertésAmikor Hankó Béla 1939-b
Page 142 and 143:
- A parlagi lúd vagy házilúd ős
Page 144 and 145:
kát. Idomítani jóformán nem kel
Page 146 and 147:
és a Zrinyiek) kedvelt sportja vol
Page 148 and 149:
- kivéve az „úrvadászokat”,
Page 150 and 151:
Népművészetünk két alapanyaga:
Page 152 and 153:
könnyű és széttéphetetlen volt
Page 154 and 155:
Népművészetünk egyik gyakori al
Page 156 and 157:
temetkezéseiben bőven akadunk tul
Page 158 and 159:
A kopjafákA halál utáni élet ő
Page 160 and 161:
Ősi magyar népművészeti stílus
Page 162 and 163:
Ősi magyar népművészeti stílus
Page 164 and 165:
A székelykapukat díszítéseik sz
Page 166 and 167:
A jurta „yurt” formában ősi t
Page 168 and 169:
Honfoglalóink temetői(Őseink tem
Page 170 and 171:
temetkezésnél a jurtákban való
Page 172 and 173:
munkálták ki és ezeket kapcsolt
Page 174 and 175:
Az árpa (Hordeum Vulgare L.) génc
Page 176 and 177:
- Kertművelés, gyümölcsök. A l
Page 178 and 179:
írott források szerint a pannóni
Page 180 and 181:
- A kohászokról. A bronz Eurázsi
Page 182 and 183:
Társadalmi szervezettség ésréte
Page 184 and 185:
- Őseink következő társadalmi r
Page 186 and 187:
A regősök mindig férfiak voltak,
Page 188 and 189:
tárkony és a borsfű (földi vil
Page 190 and 191:
hit) alapfilozófiáját, amelynek
Page 192 and 193:
Őseink elsődleges itala természe
Page 194 and 195:
A ruhaanyagok egy része arab-perzs
Page 196 and 197:
Az övről csüngött le a szablya,
Page 198 and 199:
A honfoglalás kori nők éppoly al
Page 200 and 201:
Az ősmagyarok fegyverzeteA fegyver
Page 202 and 203:
szerrel leterített egy harcost. Il
Page 204 and 205:
A szablyáink használatáról a Wa
Page 206 and 207:
3. A harmadik erény a csatában va
Page 208 and 209:
mint területet, az országot, mint
Page 210 and 211:
Hogy az immár szakmailag bizonyít
Page 212:
Epilógus2000 a millennium, a magya
show all

A magyar ember

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?