A magyar ember

keresztény címzésű történetírás ellen is” – olvassuk Szász Bélánál. „Hoztunk és átmentettünkKeletről is hagyományt, népi hivatásérzetet és kulturális formakincset, nemkülönben olyan fajtakomponenseket, melyek kitörölhetetlenek és amiknek tudatoselpusztítása bűn és esztelenség lenne... A magyar lélek krízise azért oly mély – folytatjaSzász Béla –, mert formában javarészt nyugatiakká lettünk, de lelkileg és túlnyomórésztfajilag is ezer elszakíthatatlan szál köt ma is Kelethez és emiatt egyedül maradtunk...Végzetünk, hogy előbb ék voltunk nyugat felé, aztán védőbástya kelet felé...”3. A finnugor származtatási elméletek születése. 1771-ben a csillagász Sajnovics János aDemonstratio című munkájában Magyarországon először tett valaki kísérletet a magyar-finnugornyelv hasonlítására; ezzel egyidőben Engel János nyilvánosan támadja a hun-magyarkapcsolatot. Hunfalvy (Hunsdorfer) Pál és Budenz József a kancellária utasításait követvenyelvi alapon kidolgozzák a magyarságnak a gyűjtögető-halászó finnugor népekkel valórokonságának elméletét. A finnugrizmusnak alapvető hibája, hogy ahelyett, hogy amagyar nyelvben valóban előforduló finnugor szavakkal és nyelvi fordulatokkal foglalkozna,a magyarságot tudománytalanul és teljesen indokolatlanul a finnugor népektőlszármaztatja. Márpedig a nyelvtudomány tárgya a nyelv, és nem annak a népnek atörténete, amely ezt a nyelvet beszéli. A belső-ázsiai eredet mellett e több, mint 200 évigfennálló monarchikus és marxista politika által irányított tan folyamatosan visszaadja helyét amagyarság igaz őstörténetének.4. Másféle eredet-elméletek közül néhánynak a felsorolása inkább a kuriózum, mintsem amagyarság őstörténet-kutatása szempontjából érdemel említést. Ezeket többnyire külföldretávozott nem nyelvész és történész képzettségű jóindulatú „laikusok” alkották, akik többnyirea magyarságnak a magas-kultúrákhoz való tartozásával igazolgatták a magyarsághoz valókötődésüket. Ezen elméletek alapja többnyire a nem szakemberek által művelt nyelvtudományvolt.17