A magyar ember

- Ünnepi dalok, rítusénekek, köszöntők és rigmusok a naptári év jeles napjait, a szertartásokaténeklik meg. Ezekben a szövegekben sajátos egységeket alkotnak a kereszténység előttimágikus magyar elképzelések. Az ünnepi énekek, jókívánságok jelentős része a termékenységvarázslás,amelyet összekapcsolnak a betegség- és bajelhárítással.- Munkadalok létezéséről a Szent Gellért legenda tudósít. A legenda előadja, hogy Gellértpüspök a királyhoz utaztában éjszakai szállásán egy malomkövet forgató asszony énekéthallotta. A munka ritmusával összecsengő dalt a „magyarok szimfóniájának” nevezte.- Siratóénekek (siratók) a legősibb ősmagyar műfaj képviselői. A halállal, a gyásszal, amagáramaradottsággal szembenéző ember érzelmi megnyilvánulása. A siratás szokására utalómagyar történelmi adatok azt mutatják, hogy a tisztességes temetés és elsiratás minden rendűés rangú embernek kijár. „A halottsirató az őskorba nyúlik vissza. A siratás az asszonyokdolga. A sirató zenei műfaji jelentősége nálunk az, hogy ez az egyetlen példája a prózairecitáló éneknek és szinte egyedüli tere a rögtönzésnek” (Kodály Zoltán). A siratásra azemberi élet nagy fordulópontjain kerül sor: a lakodalomban a menyasszonyt siratják, abevonuláskor az idegenbe szakadó katonafiát siratja az édesanya, haláleset alkalmával pedigaz elhunytat kell elsiratni. Siratóénekeink sok ősi, belső-ázsiai elemet tartalmaznak. A siratóénekekenbelül megkülönböztetjük az ősi, régi stílusú siratókat és recitáló siratóénekeket.- Párosítók olyan leányt és legényt neveznek meg, akikről a falu tudja, vagy segíti, hogyszerelmi viszonyban állnak egymással. A párosítók szövegei sablonosak, ebbe egyszerűenbelehelyezik az illető leány és legény nevét.- Szerelmi dalok a magyar népdalok legnépesebb csoportja, amely a legrégiesebb, legszebbköltői alkotások és dalok gyűjteménye. Előadásuk nem kötődik meghatározott alkalmakhoz.Virágos, madaras szerelmi jelképekkel él, természeti képei metaforikusak. Szerelmi népdalainknagyobb része a bánatos, a be nem teljesült szerelemről, a kényszerű elválásról szól.- Lakodalmi énekek, dalok és vőfélyrigmusok. Az esküvő, mint az emberi élet egyik fordulópontja,valóságos gyűjtőmedencéje a különböző eredetű, műfajú és témájú népdaloknak. Aházasságkötés és az azt megelőző legény- és leánybúcsú, majd a lakodalmi mulatságalkalmával „terítékre került” egy-egy falu dalkincsének szinte teljes skálája: az archaikustermékenységvarázsló képeket őrző párosító daloktól a trágárnak tűnő mulatónótákon át atréfás csúfolókig, a szertartásos búcsúdalokig és a menyasszonysiratókig. A parasztlakodalomközéppontjában a menyasszony és a termékenység áll.- Táncdalok és dudanóták a XX. század elejéig elmaradhatatlan kellékei voltak a táncosmulatságoknak. A dudanóták tréfásak, teli vannak kétértelmű utalásokkal és trágárságokkal.- Bordalok és mulatónóták témája általában a bor, a mámor és az ivás dicsérete. Ezeket adalokat falun szinte kizárólag a férfiak énekelték.- Tréfás és csúfoló dalok, mondókák társas összejöveteleken elhangzó ironikus versek ésrigmusok. A kicsúfolt témák: a részeges férfiak és nők, a málészájú legények, a lusta éspiszkos háziasszonyok, a férjhez menni kívánó vénlányok, az álszent papok és a korrupt falusitisztségviselők.- Parasztdalok és keservek szerelmi csalódásokat, foglalkozással járó panaszokat, sérelmeket,általában az emberi élet keserveit fogalmazzák meg.- Bujdosóénekek, vándordalokban a szülőföldhöz való ragaszkodás és a honvágy jelenik meg.A hosszabb dalok hangja balladás; érzelemkifejező líra és epikus elbeszélés keveredikbennük.96