A magyar ember

More documents

Recommendations

Info

A honfoglalás kori nők éppoly alacsony szárú veretes csizmákat hordtak, mint a férfiak; alattavastag harisnyát viseltek. Honfoglaló asszonyaink csizmája oldalt varrottak és puha talpúakvoltak, orruk felfelé hajlott. Lehetséges, hogy már a honfoglalás korában ismerték a sarkoscsizmát; a sarok a kengyel hátracsúszását akadályozta meg. A csizmák általában bőrből készültek,de hordtak nemezcsizmát is. A női csizmánál a színnek is jelentőséget tulajdonítottak;ezt népi szólásaink is őrzik: „Piros csizma táncba való, sárga csizma sárba való”.- A női ruha kiegészítői. A honfoglaló magyar nők viselete a férfiakénál is pompásabb volt.Gyöngyvarrottas vagy pitykékkel díszített ingjük fölött négyzetes veretekkel vagy préseltrozettákkal szegélyezett kaftánt viseltek, amelyet a derekukon ugyancsak fémdíszes, olykorcsüngős veretekkel kivert öv fogott össze. Brokátból, selyemből készült köntösük fémdíszeihezhasonló ékítmények szegélyezték a leányok pártáját és az asszonyok süvegét. Díszes fejűszögecsekkel volt kiverve csizmájuk is. Ékszereik is gazdagabbak a férfiakénál, bár a magyarnők nem hordtak túl sok ékszert; ennek szerepét őseinknél a ruházat vette át. Kialakultak aruhaékszerek, amelyek saját funkcióikon túl a ruházatot is segítették abban, hogy a gyakorlatiigényeken túl ékesítő, jelölő vagy hiedelem eredetű célokat is szolgáljon. Az ékszerek ősifunkciója a népi rétegeknél maradt meg csont, szarú és lószőr formában. Viseltek fülbevalókat,karpereceket és gyűrűket. Az asszonyok lovának szerszámjai is ékesebbek. A nők számárakészültek az ezüstlemezekből kivert vagy csontfaragásos berakással díszített kápájúnyergek is. Sokfelől ismert a ma is élő keleti – főleg belső-ázsiai – szokás, hogy a nők hajfonatukbakülönböző ékességeket, gyöngyöket, átfúrt pénzeket fűznek. Hasonló díszeket találunka honfoglaláskori női sírokban is. Varkocsukba egyszerű fémkarikákat fűztek, csiszoltkagylókorongokat függesztettek. A nők legfeltűnőbb ékességei a nagy változatosságban készítettpáros korongos varkocsdíszek voltak. Ruháikon a gombok általában veretesek voltak.Bár a nők ékszereit ugyanazok az ötvösök készítették, mint a férfiakét, mégis nagy a különbségköztük; a nagyszentmiklósi férfi aranykészlet meglepően egyszerű, míg a női készletenpompás állatok nyüzsögnek természetelvű és mitologikus elemekkel keverten. Az állatábrázolásokfőleg női holmikon jelennek meg. Érdekes megfigyelés, hogy őseink útjaik, majd a „kalandozások”során megszerzett ékszereket sohasem használták, hanem azok beolvasztva alapanyagulszolgáltak. Idegen ékszerek magyar sírokból nem kerültek elő. Honfoglaló magyarjainkcsak saját ötvöseik által készített, saját jelképrendszerükkel díszített tárgyakatviseltek.- A női ékszerek közül a legjelentősebbek a párosan előforduló hajfonatdíszek, amelyeket asírban talált helyzetük miatt „mellkorongoknak” neveznek. Ezek művészi kivitelük miatt párhuzambaállíthatók a férfiak tarsolylemezeivel. A mellkorongok varkocsba fűzve vagy szíjoncsüngtek le és a mellet takarták. Néha gyöngysor is függött rajtuk. E korongokon többnyire azéletfa-palmetta fája magaslik, de sas-, turul-ábrázolást is ismerünk. A függesztett, aranyozotthátterű csüngős korongok járás közben átvették a mozgás ritmusát és menet közben csilingelőhangot adtak. A korongok vagy öntéssel vagy vékony ezüstlemez kidolgozásával készültek.- A bogyósoros fülbevaló keleti örökségünk, viszont a granulált darabok már európaikészítésűeknek tűnnek. Árpád magyarjainak ötvösei a domborításnak – a poncolásnak –kitűnő mesterei voltak. A X. század közepe után megjelennek a nemcsak a magyarokra,hanem más lovas népekre is jellemző S-végű karikák, amelyeket a hajfonatba, kendőre vagyszíjra fűzve hordtak. Belső-ázsiai szokás, hogy a nők hajfonatukba különböző ékességeket,gyöngyöket és átfúrt pénzeket tesznek.- A nyakperecek sodrott huzalokból készültek és végeiken összekapcsolásukra hurok ésakasztó szolgált. A nyakperecekkel egy időben terjedtek el a félholdas csüngők.- A honfoglaló magyar nők sírjaiból gyöngyök is kerültek elő. Őseink ezt nem gyöngysorbanhordták, hanem egyenként varrták fel ruháikra, fejüket takaró kendőikre vagy pártáikra.196
- A karperecek ugyanúgy csavart eljárással készültek, mint a nyakperecek; van köztük vastagaranyszálakból sodrottak, amelyeknek a végére tátott szájú szörnyek fejét húzták rá; ezeketnevezik „kígyófejes” karpereceknek. Némelyik karperecben igazi drágakő is van és találunkköztük olyanokat, amelyek ősi hitvilágunk jelképeit ábrázolják.- Őseink gyűrűi egyszerűek voltak. Bennük elhelyezett kövek színe és fajtája védett a rontásellen. III. Béla és Kálmán királyunk feliratos gránátköves gyűrűi a köszvénytől óvtak.- Sírokból gyakran kerültek elő ing- és nadrág szárait összefogó kar- és láb fémszalagok.197
Page 3 and 4:
KISZELY ISTVÁNA MAGYAR NÉP ŐSTÖ
Page 5 and 6:
Székely-, csángó-, palóc-, bese
Page 7 and 8:
BevezetésEgy népet (etnikumot) te
Page 9 and 10:
Írott források, amelyekből ismer
Page 11 and 12:
2. Grúz források elsősorban a sz
Page 13 and 14:
További bizánci forrás Nikolaosz
Page 15 and 16:
A magyarok nevérőlA népneveket h
Page 17 and 18:
nekünk nem ázsiai, hanem európai
Page 19 and 20:
keresztény címzésű történetí
Page 21 and 22:
5. Az „Arvisura” (Igazszóláso
Page 23 and 24:
Magyarországi Illés (Elias Hungar
Page 25 and 26:
népével a Kárpát-medencébe ér
Page 27 and 28:
A magyar őstörténet kulcsa: a be
Page 29 and 30:
A hunok kultúrájáról- A hunok n
Page 31 and 32:
embereknek írtak fel gyógyszereke
Page 33 and 34:
Attila nagykirályAnnak az Attila-p
Page 35 and 36:
A hun-magyar és a hun-székely „
Page 37 and 38:
Tudomány, 1993/7) „a nemesi nemz
Page 39 and 40:
kazárok által említett Levedi t
Page 41:
edénybe bort öntenek és hozzáve
Page 44 and 45:
koronáztatja magát; ez a német-r
Page 46 and 47:
megkezdhettek tervezett felfedező-
Page 48 and 49:
Őskrónikában pedig ezt olvassuk:
Page 50 and 51:
Attila pedig a nagycsaládos falusz
Page 52 and 53:
A honfoglalás és a magyarság meg
Page 54 and 55:
A magyar őstörténet és a honfog
Page 56 and 57:
Közép-Ázsiából származnak, ah
Page 58 and 59:
Az avarok nyelvéről edények talp
Page 60 and 61:
[VI. század], Propópiosz [490-562
Page 62 and 63:
A szkíták („szittyák”) és a
Page 64 and 65:
- Szvatopluk Nagy Moráviája. „A
Page 66 and 67:
A csángókMagának a „csángó
Page 68 and 69:
nek” nevezik őket. A szabad jog
Page 70 and 71:
kumisz, a kölesből erjesztett boz
Page 72 and 73:
közben telepedett le. Kelet-európ
Page 74 and 75:
A Kárpát-medencébe betelepített
Page 76 and 77:
Máramarost lepték el. Nyomulásuk
Page 78 and 79:
A török hadsereg utáni „dúlá
Page 80 and 81:
A magyarság antropológiájaA honf
Page 82 and 83:
kelet-balti elemek erősen keveredt
Page 84 and 85:
A magyarok európai megítélése
Page 86 and 87:
kergekórjánál (coenurosis) e sz
Page 88 and 89:
A sors mostohán bánt rovásemlék
Page 90 and 91:
A magyar népzene és annak eredete
Page 92 and 93:
Ez volt az a kor, amikor kutatóink
Page 94 and 95:
kínai Zhang Rei a Kína területé
Page 96 and 97:
szavaknak dallami kivetődése, aho
Page 98 and 99:
- Ünnepi dalok, rítusénekek, kö
Page 100 and 101:
Ősi magyar népi hangszerek eredet
Page 102 and 103:
A cintányér (pontosabban: réztá
Page 104 and 105:
megértették, hogy ősi néptánc-
Page 106 and 107:
3. Rábaköz. Jellemző a verbunk (
Page 108 and 109:
garoficát és az oficeraszkát. P
Page 110 and 111:
108
Page 112 and 113:
Kr. utáni VIII. századból szárm
Page 114 and 115:
A magyarok ősvallásának kutatás
Page 116 and 117:
mos, megbántja a Nagyboldogasszony
Page 118 and 119:
A magyar hiedelemvilág „csudála
Page 120 and 121:
Ősköltészetünkről és a magyar
Page 122 and 123:
népköltészet a világ leggazdaga
Page 124 and 125:
Őseink játékaiA játék a művé
Page 126 and 127:
Őseink „szent” állatai: a tur
Page 128 and 129:
A griffA griff biológiailag két
Page 130 and 131:
és különleges életerővel bír.
Page 132 and 133:
alkalmából a keleten maradt magya
Page 134 and 135:
A „lovas kultúráról”. A lova
Page 136 and 137:
Szürkemarha-exportunk a XIV. száz
Page 138 and 139:
A juhok tenyésztését teje, húsa
Page 140 and 141:
A sertésAmikor Hankó Béla 1939-b
Page 142 and 143:
- A parlagi lúd vagy házilúd ős
Page 144 and 145:
kát. Idomítani jóformán nem kel
Page 146 and 147:
és a Zrinyiek) kedvelt sportja vol
Page 148 and 149: - kivéve az „úrvadászokat”,
Page 150 and 151: Népművészetünk két alapanyaga:
Page 152 and 153: könnyű és széttéphetetlen volt
Page 154 and 155: Népművészetünk egyik gyakori al
Page 156 and 157: temetkezéseiben bőven akadunk tul
Page 158 and 159: A kopjafákA halál utáni élet ő
Page 160 and 161: Ősi magyar népművészeti stílus
Page 162 and 163: Ősi magyar népművészeti stílus
Page 164 and 165: A székelykapukat díszítéseik sz
Page 166 and 167: A jurta „yurt” formában ősi t
Page 168 and 169: Honfoglalóink temetői(Őseink tem
Page 170 and 171: temetkezésnél a jurtákban való
Page 172 and 173: munkálták ki és ezeket kapcsolt
Page 174 and 175: Az árpa (Hordeum Vulgare L.) génc
Page 176 and 177: - Kertművelés, gyümölcsök. A l
Page 178 and 179: írott források szerint a pannóni
Page 180 and 181: - A kohászokról. A bronz Eurázsi
Page 182 and 183: Társadalmi szervezettség ésréte
Page 184 and 185: - Őseink következő társadalmi r
Page 186 and 187: A regősök mindig férfiak voltak,
Page 188 and 189: tárkony és a borsfű (földi vil
Page 190 and 191: hit) alapfilozófiáját, amelynek
Page 192 and 193: Őseink elsődleges itala természe
Page 194 and 195: A ruhaanyagok egy része arab-perzs
Page 196 and 197: Az övről csüngött le a szablya,
Page 200 and 201: Az ősmagyarok fegyverzeteA fegyver
Page 202 and 203: szerrel leterített egy harcost. Il
Page 204 and 205: A szablyáink használatáról a Wa
Page 206 and 207: 3. A harmadik erény a csatában va
Page 208 and 209: mint területet, az országot, mint
Page 210 and 211: Hogy az immár szakmailag bizonyít
Page 212: Epilógus2000 a millennium, a magya
show all

A magyar ember

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?