A magyar ember

A griffA griff biológiailag két állatból van összetéve: egy ragadozó madárból és az oroszlánból. Enagy „madár”, illetve mitikus lény biológiai őse az ázsiai sztyepvidéken élő 13 sasfajtából, 9keselyűfajtából és 9 sólyomfajtából, valamint az ázsiai oroszlán (Panthera leon persica), aszibériai tigris (Panthera tigris altaica) és az afganisztáni tigris (Panthera tigris virgata) létezőalakjából alakult ki. A griffekről Európa a Kr.előtti V. században Hérodotosztól szerzett tudomást,feltehető, hogy Hérodotosz Ariszteásztól vette ismereteit. Ezen híradások szerint „agriffek a belső-ázsiai szkíták földjén (?) túl eső hegyekben őrizték az aranyat”. A későbbiekbenKtésziász, Aiszkülosz és Aelian is írnak a kínai krónikák „szárnyas tigriseiről”. Ott találjuka „szárnyas tigris” ábrázolását az altaji szkíta leleteken, a hunok, a szkíták és az avarok fémjeinés textiljein, a magyar királyi jogaron, a koronázási palást szélén, az Árpád-kori magyarpénzeken. A török és perzsa emberek a griffet – a szimurgot – és a többi „összetett állatot”sohasem tartották valódi lényeknek, mert tudták, hogy ezek a fejedelmek és a királyok jelképei,jelvényei. Valamilyen tévedés folytán Kézai Simon is krónikájában a griffek lakhelyét a„szkíták földjére” teszi.126