A magyar ember

erősen veszélyeztette a kor Európája divatos meséinek betörése, amely Heltai Gáspár ésHaller János munkáiban jelenik meg. Erre ellenhatásként 1782-ben megjelenik a MagyarHírmondó felhívása, amely arra szólítja fel olvasóit, hogy a külföldi példákból tanulvakezdjék gyűjteni a népköltészeti alkotásokat. Ennek hozományaként 1822-ben megjelenik azelső magyar mesegyűjtemény Gaál György tollából – német nyelven. 1847-ben HenszlmannImre a Kisfaludy Társaság ülésén megpróbálta rendszerezni a magyar népmesevilágot, majdArany László 1867-ben a Kisfaludy Társaságban olvasta fel székfoglaló tanulmányát Magyarnépmeséinkről címmel. E tett lavinát indítva el nemzeti lelkesedéstől fűtve egyre szaporodikazok száma, akik meglátták a magyar népmesevilág csodálatos értékeit és gyűjtötték azokat.Kálmány Lajos, Solymoss Sándor, Honti János, Katona Lajos, Borbély Mihály, Nagy Olga,Vöő Gabriella, Faragó József, Szabó Judit, Katona Imre. Kibédi Varga Ádám, Vámos Ferenc– és még sorolhatnánk a neveket, akik a magyar mesevilág összegyűjtésében és feldolgozásábandolgoztak.A magyar mesekutatás területén három irányzat különült el, melyeket történelmi-földrajzi,mélylélektani és strukturális iskola kifejezéssel jelölhetünk. Magyarország a világon egyedülállóhelyen van népmeséinek gazdagságában, azok feldolgozásában és értelmezésében.Berze Nagy János volt a Pap Gábor-vonal előfutára, akinek posztumusz munkája Avilág közepe vagy Égig érő fa tette őt kora legképzettebb magyar népmesekutatójává.Felismerte a Nap anyja – a Hold anyja és a Szél anyja hármasságot népmeséinkben. JankovicsMarcellnak 1980-ban jelent meg A népmesék és a csillagos ég című alapvető tanulmánya. Alegújabb idők nagy népmese-kutatói és magyarázói Makay László, Harkai István, NagyMihály Tibor és Szántai Lajos. Magyar Adorján az ünnepnapok rítusával, a társadalomszervezésnormarendszerével és a hétköznapok erkölcsrendszerével foglalkozik A lelkiismeretaranytükre című mesekötetében.Pap Gábor népmeséinket belülről, erkölcsi normarendszer szerint vizsgálja. Meseelemzéseibenhasználja az állatövet, a hétbolygó- illetve az öt-elem rendszert, mint a tájékozódásmegkönnyítésére szolgáló keretelemeket, amelyeknek gyökerei emberlétünk legmélyebbrugóiba nyúlnak vissza. A Napútnak, mind térbeli, mind időbeli jelentése kulcsszerepet játszika népmese-elemzéseiben; a fény-árnyék, a jóság-gonoszság, a szeretet-gyűlölködés, akegyelem-bosszúvágy arányai magyarázataiban lényegesek. Makay László elve, hogy amesevilágban is „a tudomány a népet igazolja”. Mesemagyarázataiban világossá válnak anépmeséinkben elrejtett totemisztikus hiedelmek. Totemállatokká az ember közelében élőszinte megközelíthetetlen állatok válnak. Hogy a mi mondánkban pl. egy fehér ló fiáról vanszó, arra enged következtetni, hogy a mondának ez a része még belső-ázsiai lovas korszakbólszármazik. Hogy meséink milyen reális alapon nyugszanak, azt a kínai „Sárkány király”alapította Loyan-i Fehérló kolostor bizonyítja, ahol ma is a fanyűvő, a vasgyúró és akőmorzsoló gyakorlatokat tanítják, azokat az elemeket, amelyek népmeséinkben gyakranelőfordul. Magyar Adorján csodálatosan elemezte a Leányszínű Bálint és a Gyöngyszínű(Tündér) Ilona című népmesénket. A mesében „Bálint” az ősmagyar mitológia Napistene, afényt, világosságot adó megnyilvánulásában, míg „Ilona” a nőiesség, az anya istensége, akiFöld-, Víz- és Holdistennőként is megnyilvánul. Magyar Adorjánnál olvassuk: „Be kelllátnunk, hogy ősi hitregénk, ma népmeséink mennyire nem voltak naivak, ahogy eddig véltük,illetve, hogy költői és jelképes fátyluk alatt mély tudomány és természetismeret rejlett. Észrekell vennünk, hogy inkább mi voltunk „naivak”, azaz együgyűek, mert mindezt nem tudtuk.Mert a rosszindulatú kitalált „ázsiai nomádságunk” tana által félre voltunk vezetve”.„Mese” szavunk új keletű, ma kétféle értelemben használjuk. Szorosabb értelemben a mitikusmesét értjük alatta, tágabb értelemben pedig népköltészetünk legnagyobb műfajcsoportja. Amagyar népmese legősibb, honfoglalás előtti, még belső-ázsiai gyökerű és sajátos műfaja amitikus mese; ide sorolják a hősmesét, a tündérmesét és a varázsmesét. A magyar119