A magyar ember

Az avarok nyelvéről edények talpán, övcsatokon és tűtartókon számos türk rovásírásos emlékmaradt fenn, amelynek alapján Bakay Kornél azt állapította meg hogy „nagyobbrészt ők ismagyarul beszéltek”. Vallásukról Metód püspök legendájában olvassuk, hogy „voltak régikönyveik és tisztelték a Teremtő Istent”. Az avarok országa élén a kagán (hagan), a legfőbburalkodó állt, feleségét hatun címmel illették; mindkét cím belső-ázsiai eredetű. A kagán utána jugurrus következett, őt a tudum (todan) követte, kinek egy-egy országrész volt hatalmában.A tarchánok az adóbeszedést biztosították, a legalacsonyabb szintű vezetők a bégek voltak. Aszellemi életet a főtáltos irányította. Az avarok 120-140 lelket számláló és 2-3 „szárnyra”oszló nemzetségekben éltek; egy-egy faluban 2-3 nemzetség élt együtt. Az avarok komolyállattenyésztéssel és földművességgel rendelkeztek, ismerték a szőlőtermesztést és a borkészítést.Vas eszközeiket és fegyvereiket gyepvasércből damaszkolással állították elő.A török kazárok és a kabarokA „türk” elnevezés az V. század óta ismert a kínai forrásokban tu’küe, t’ucsüe alakban, de atörök nép más néven régtől fogva élt őshazájában Belső-Ázsiában, az Altaj-hegység táján.439-ben az Asina-nemzetség vezetésével a zsuanzsuanokhoz menekültek, majd 552-benönállósodtak és megalapították az Első Türk Kánságot, amely alá a kitajok, az eftaliták és akrigizek, majd az ogurok és a szogdok is tartoztak. 568-ban türk követség érkezett Bizáncbaés felajánlották segítségüket a bizánciaknak az avarok megfékezésére. Az Első TürkTörzsszövetséget 630-ban a kínaiak szüntették meg. A keleti türkök 679-ben fellázadtak kínaiuraik ellen és 687-ben létrehozták a Második Türk Törzsszövetséget, amely helyét 745-benegy másik türk népnek, az ujgurnak adta át.A türköket általában keleti türkökre (jakutok, kazári tatárok), középázsiai türkökre (kirgizek,kínai tatárok, özbegek, volgai tatárok, krimi tatárok, baskírok, tipterek, miserek és csuvasok)valamint nyugati türkökre vagy törökökre szokták osztani, ahova a türkmenek, a tekketurkománok,az azerbajdzsáni tatárok, a dungánok, kazárok, az ujgurok és az oszmán törököktartoznak. A türköknek sok arameus eredetű rovásírásos emléke maradt fenn, társadalmiszerkezetük hasonló az avarokéhoz azzal a különbséggel, hogy a bégeket bőknek nevezték.- A török nyelvű kazárok eredete ismeretlen; minden ismert adat (Agathiae Scolastici, aRavennai geográfus stb.) arra mutat, hogy a kazárok a kaukázusi szabírok, a kaukázusionogurok, a kálizok (horezmiek) és a barszilok (bercelek) törzseiből ötvöződtek, akik viszonta „hun népek közé” tartoznak. (Más nézet szerint a kazárok az ujguroknak nyugatra vándoroltkaszar törzse). Chorennei Mózes már a III. században tud róluk, de Európában csak a VI.században tűnnek föl. A VII. század húszas éveiben Hérakliosz bizánci császár a perzsák ellenerős szövetségesre talált a kazárokban. A nyugati türk uralom összeomlása után 630 körül akazárok önállósították magukat és a kazár uralkodó felvette a kagán nevet, az alánokkalszövetséget kötöttek, leverték az arabokat és Bizánccal is szövetkeztek. Így „Kazária”népeihez a türk kazárokon kívül irányi nyelvű kálizok (korozmák), alánok (eszlárok,varsányok), bolgár szuvarok és ötvözőelemük, a bercelek (barszilok) is tartoztak. Kazária délihatára a Kaukázus volt, birodalmuk keleten a Volga torkolatától észak felé a mai Kazányigterjedt, nyugaton a Pontusz északkeleti partvidéke, sőt a IX. századtól Kijev is Kazáriáhoztartozott. Uralmukat 965-969 között Szvajoszláv orosz fejedelem törte meg, amikor elfoglaltafővárosukat, Szarkelt.A kazárok írása a türk rovásírás, amelynek emlékeit ott találjuk a szarkeli téglákon, a novocserkaszkikulacson és sok más helyen. A magyarok ősei nem ellensége, hanem rokona ésszövetségese volt a kazároknak és „három évig együtt harcoltak a kazárok minden háború-56