A magyar ember

- Őseink következő társadalmi rétege a törzs, amely a történelem folyamán kialakult politikaikatonaiszerveződés. A kialakult törzsek 35-40 nemzetséget foglalnak magukba, így őseinknélegy átlagos törzshöz tartozók lélekszáma 50-70 000 fő. A törzsek érintetlenül hagyják anemzetségi alapokat. Társadalmi összetartó erőnek csak a származás, eredet közösségét tudtákelképzelni. A törzs élén a minden halatommal rendelkező törzsfő állt, aki mindent alárendelt akatonai céloknak. A törzsfői cím öröklődött; a nőknek a törzs döntéseibe semmiféle beleszólásuknem volt.- Ha a katonai erő olyannyira meghatározó céllá vált, hogy már teljesen háttérbe szorította avérségi kapcsolatokat, így lehetőség nyílt a törzsek törzsszövetséggé való alakulására. Egytörzsszövetség megalakulásához legalább 3 törzsre volt szükség. A törzsszövetségek alegyőzött népeket, az idegen nemzetségeket is magukba olvasztották, az ún. „segédnépeket”befogadták. Ahhoz, hogy egy-egy idegen nemzetség egy törzsszövetség tagja lehessen, ahhoza törzsek vezetőinek szándékukat vérszerződéssel kellett megpecsételniük (ez történt a honfoglaláselőtt őseink hét vezérének vérszerződésekor Etelközben). A nagycsaládi egyenlőséghelyére itt már az elv lépett, hogy aki részt vett egy hadjáratban, az a harci hierarchiánakmegfelelően részesülhet a zsákmányból. Ezzel megindult a vagyoni differenciálódás. Atörzsszövetség vezetője a vezér vagy fejedelem, aki egész népének jólétét képviselte az ég, azIsten felé. Termékenysége elmúltával a nép és javai veszélybe kerültek, ezért egy fejedelemáltalában legfeljebb 40 évi uralkodott, utána önkéntesen a valóságban vagy csak jelképesenfeláldozták és utódjául más személyt választottak (gondoljunk Álmos „rituális” halálára). Afejedelem önálló kísérettel rendelkezett, amely kíséret több törzs tagjaiból tevődött össze.Őseinknél lényeges, bár nem kizáró szerepet játszott a nyelv, ennél sokkal fontosabb aszokásrendszer, a közösség által elfogadott hagyomány.182