A magyar ember

ne veszítse el. A reflexíjak előnye – mivel a felajzatlan ívkarok visszafelé hajlanak és csak afelajzáskor nyerik el megfelelő formájukat –, hogy jókora energia halmozódik fel bennük. Arövidebb karok jó tulajdonsága, hogy ezeknél az íjaknál nagyobb hatásfokú az energiaátvitel,mivel a húr elengedése után nem csapódnak előre a karok, és nem vész el annyi energia. Azázsiai összetett íjak hasoldalára általában bivalyszaruból készített szarulemezeket enyveztek,aminek következtében megnőtt az íj szilárdsága. Az íj kifeszítésekor a nyomóerő a szaruranehezedik, amelynek szilárdsága kétszerese a fáénak (négyzetcentiméterenként 13 kg). Aszaru használatának másik előnye, hogy nagy a restitúciós együtthatója, azaz jobban visszanyeriaz alakját. Az összetett reflexíjak rugalmassága miatt a karokat jobban hátra lehetfeszíteni, mint az íj hossza. A rövidebb karok és nagyobb kifeszítési hossz miatt ezek az íjaknagy sebességgel és messzire röpítik a nyílvesszőt. Van még egy előnye az összetett íjaknak ahosszú európai íjakkal szemben, nevezetesen, hogy hosszabb ideig tarthatók felajzott állapotbananélkül, hogy az íj károsodást szenvedne. A hidegtől és nedvességtől féltve az íjat tegezbecsúsztatták, ami az íj leeresztett alakját követően szabott, szőrével kifelé fordítottan varrotttöbbnyire bőrtok volt. A lovasok felszerelésének lényeges tartozéka az íjtartó tok volt, amelybefelajzott állapotban helyezték az íjat. Az így tárolt fegyver 6-8 órán át állhatott károsodásnélkül, majd lecserélték pihentre. Ez a megoldás tette lehetővé az állandó harckészültséget.A magyar visszacsapó összetett reflexíj 25 kg feszítőerejű fegyver; egy 50 gramm tömegűkovácsoltvas hegyű vesszőt 200-250 méterre repít. A legnagyobb távolságot speciális„távollövő” könnyű és kistollú nyílvesszővel egy janicsár érte el, aki a XVI. században átlőttea Boszporuszt, ami 800 méternek felel meg. Ezekkel az íjakkal hathatósan 45 fokos szögbenkilőtt nyílvesszővel 150-180 méterre tudnak célozva nyilazni. Kassai Lajos 7,2 másodpercalatt ma is három lövést ad le. Vágtában mozgó lóról lőni csak kengyelben állva lehetséges; apontos lövéshez szükséges, hogy a nyeregből kiemelkedő harcos nekitámaszkodjon valaminek.A magyarok és általában a lovas népek által használt nyereg első kápája magas, rádőlvemegvan a szükséges stabilitás. Ez olyan átütőerejű, mely képes bezúzni egy ló koponyacsontjátés könnyedén siklik át egy vértezetlen harcoson. A hegy típusától és a becsapódási szögtőlfüggően átüti a bőrpáncélt, a láncpáncélt, még a könnyű vértet is. Ha létfontosságú szervetnem is ért a találat, a harcos könnyen elvérezhet. Ha a vesszőt meredek szögben lőtték ki, avessző szinte zuhant a célra. Az energiájából csak annyit veszített, amennyi a légellenállásbóladódhat. Ez a gyakorlat azt jelentette, hogy a maximális lőtávot elért vessző még könnyű-199