A magyar ember

alkalmából a keleten maradt magyarok eme szokásáról. A lóhúst – ezt belső-ázsiai analógiákalapján tudjuk, hogy – őseink előbb rozmaringban, kakukkfűben, tárkonyban és másfűszerben bepácolták és fűszerekkel együtt többnyire nem sütötték, hanem megfőzték. Akereszténység felvétele után valamilyen érthetetlen okból a lóhúsevés „bűnös cselekedetnek”számított, amint Anonymus megjegyzi „Vata átkos és kárhozatos bíztatására a nép azördögnek szentelte magát, lóhúst ettek és mindenféle gonoszt bűnt cselekedtek”. Talán azértvált bűnné a lóhúsevés, mert az ősi magyar „pogány” hitvilágban gyökerezett.Ismeretes őseink erjesztett lótej- (kumisz-) fogyasztása. Ez a szokás Belső-Ázsia népeinél mais megvan. Ennek részben biológiai, részben pedig táplálkozás-technikai oka van, ugyanis abelső-ázsiai és a mongolid népek tejérzékenyek; a magyarok egy része ma is az. Ezért a kisgyermeknekcsak fokozatosan adják a szoptatás után a hígított tejet. Ha azonban a tejfehérjétmegsavanyítják („kicsapatják”), a tej kumisz, joghurt vagy aludtej formájában már atejérzékeny emberek számára is fogyasztható. Ami pedig a táplálkozás-technikai okát illet:Belső-Ázsia népei ma is leggyakrabban birkahúst fogyasztanak. Az előírások szerint a leöltbirka húsának darabjaiból először levest főznek, márpedig ebben sok faggyú van. A kevésalkohol-tartalmú „pincehideg” (veremhideg) kumisz segíti a faggyú emésztését. Ezen túl a ló- ésszamártej köhögés ellen is foganatos. A kumiszt bőrtömlőben állandó kavarás mellett erjesztették.- A „nyereg alatt puhított hús” Európa rosszindulatú félreértéséből és félremagyarázásábólszármazik. Ezt a közhelyet Európa Ammianus Marcellinustól vette át, aki leírja, hogy a hunok„lovaik hátára nyers húsokat kötöznek”. Ősi megfigyelésből származik az, ha a ló hátát a nyeregvagy bármi más megsértette, a seb gyógyítására legalkalmasabb a sérült részre nyers húsdarabothelyezni; a seb gyorsabban gyógyul. Lovászaink ezt ma darab szalonnával helyettesítik.E szokást nálunk a legutóbbi időkig Fogaras megyében még gyakorolták. E téves hiedelemmásik oka pedig az, hogy őseink a pácolt húsokat nyergük mögé kötözgették, amelyet olyanalkalmakkor, amikor nem jutottak friss állati zsiradékhoz forró vízben hidratáltak.A lovak herélése a magyar népi világban még a közelmúltban is ugyanolyan módszerreltörtént, mint ahogyan azt két és félezer éves szkíta ábrázolásokon láthatjuk. Honfoglalóinkhitvilágában különös szerepet töltöttek be a táltoslovak.130